Új területi vita indult az Argentína által Malvinas-szigetekként emlegetett Falkland-szigetek hovatartozásáról.
Javier Milei argentin elnök ismét megerősítette országa igényét a Falkland-szigetekre, miközben arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök felülvizsgálhatja Washington álláspontját a brit fennhatósággal kapcsolatban.
Újra terítéken a Falkland-szigetek ügye
Milei egy televíziós beszédben arról beszélt, hogy „a változás szelei” Buenos Aires számára kedvező irányba fújnak a Falkland-szigetek ügyében. Az argentin elnök szerint Donald Trump arra utalt, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja a Malvinákkal kapcsolatos korábbi álláspontját.
„Nemrég Trump elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok újraértékeli a Malvinákkal kapcsolatos történelmi álláspontját”
– mondta Milei.
A brit veterán újságíró és történész, Max Hastings ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a szigetek stratégiai szempontból továbbra is komoly terhet jelentenek Nagy-Britannia számára, miközben Londonnak már nincs meg az a katonai kapacitása, amellyel újra megvívhatna egy hasonló háborút. A The Times szerint Hastings úgy fogalmazott: az Egyesült Királyságnak ma már
„nincs meg az eszköze, és valószínűleg az akarata sem” ahhoz, hogy ismét háborút vívjon a szigetekért.
Milei ezzel párhuzamosan azt állította, hogy Nagy-Britannia „több, migrációs, demográfiai és gazdasági természetű válsággal” küzd, amelyek szerinte belátható időn belül nem oldódnak meg. Úgy vélte, az Egyesült Királyság „a hanyatlás útján halad”, miközben Argentína jövője szerinte „virágzó, és végül győzedelmeskedni fog”.
Javier Milei Trumpban bízik
Trump nemrég arra is utalt, hogy egy Argentínával kialakuló újabb konfliktus esetén az Egyesült Államok nem feltétlenül sietne Nagy-Britannia segítségére.
Az amerikai elnök arra panaszkodott, hogy London nem támogatta Washingtont az Iránnal kapcsolatos háborúban.
Trump a GB Newsnak adott csütörtöki interjújában arról beszélt, hogy Nagy-Britannia nem állt Washington mellett. „Az önök országa nem volt ott, hogy segítsen nekem. Nem volt szükségünk segítségre, de megkérdeztem a NATO-t és megkérdeztem az önök korábbi vezetőjét, Keir Starmert is: miért nem küldenek néhány hajót? Azt mondta: nincs nekünk. Elég szomorú volt az egész” – mondta az amerikai elnök.
A brit kormány ezzel szemben hangsúlyozza, hogy álláspontja a Falkland-szigetek ügyében „hosszú ideje változatlan és rendíthetetlen”. London szerint „a szuverenitás az Egyesült Királyságot illeti meg, a szigetlakók önrendelkezési joga pedig elsődleges”. A brit kormány arra is emlékeztetett, hogy a szigetek lakói többször kinyilvánították: brit tengerentúli területként kívánnak maradni.
Milei kormányát eközben korrupciós vádak és gyenge gazdasági teljesítmény is sújtják, miközben az elnök támogatottsága hivatalba lépése óta a legalacsonyabb szintre esett. Egyes elemzők ezért úgy vélik, hogy a Malvinák ügyének ismételt előtérbe helyezése Milei részéről elsősorban politikai figyelemelterelés, egyfajta ködösítés lehet.
A Falkland-szigeteki háború
Mint ismert, a Falkland-szigeteki háború 1982-ben robbant ki Argentína és az Egyesült Királyság között, miután az argentin katonai junta április 2-án megszállta a brit fennhatóság alatt álló szigeteket, és Buenos Aires a történelmi jogaira hivatkozva magának követelte azt. A brit kormány Margaret Thatcher vezetésével jelentős haditengerészeti expedíciós erőt küldött a több mint 12 ezer kilométerre fekvő szigetek visszafoglalására. A háború 74 napig tartott, és június 14-én ért véget az argentin erők kapitulációjával. A harcokban 649 argentin és 255 brit katona, valamint három szigetlakó vesztette életét.
A háború komoly politikai következményekkel járt mindkét országban. Argentínában a vereség súlyosan megrendítette a katonai diktatúrát, amely végül 1983-ban átadta a hatalmat egy demokratikusan megválasztott kormánynak. Nagy-Britanniában ugyanakkor Thatcher kormányának népszerűsége jelentősen megerősödött, és az 1983-as választáson a Konzervatív Párt elsöprő győzelmet aratott. A szigetek brit fennhatósága azóta is fennmaradt, Argentína azonban továbbra is fenntartja területi igényét.
A 2013-as népszavazáson a Falkland-szigetek lakóinak 99,8 százaléka a brit tengerentúli területi státusz fenntartása mellett szavazott.
