Előkerült egy II. Ramszesz-felirat a Sínai-félszigeten, amely Egyiptom elveszett városára, Mesznre utalhat.
A feliratos kőtöredék mellett az egyiptomi régészek egy templom maradványaira is rábukkantak, amelyet a feltételezések szerint a rómaiak pusztítottak el, amikor a helyszínt kőfejtésre kezdték használni.
Elveszett egyiptomi város nyomaira bukkantak a régészek
A Tell Abu Szaifi régészeti lelőhelyen végzett ásatások során olyan bizonyítékok kerülhettek elő, amelyek az egyiptomiak által régóta keresett, elveszett ókori város, Meszn helyszínére utalhatnak – közölte az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium.
A régészek a Hórusz útjának feltárására irányuló ásatások során fedezték fel a jelentős leletet, amely történelmi katonai útvonal Egyiptomból vezetett az ókori Kánaán, majd Izrael területére. A feltárások során egy nagyméretű, homokkőből készült, feliratos áthidaló kő került elő, amely két darabra tört.
A kő három oldalán II. Ramszesz – „Nagy Ramszesz” – uralkodói címei olvashatók. A fáraót sokan azonosítják a Bibliában szereplő Kivonulás, az Exodus fáraójával. A régészek figyelmét azonban egy másik felirat keltette fel igazán.
Ez egy olyan restaurálási munkára utal, amelyet a „Meszn városának ura, Hórusz” istenség szobrán végeztek.
Dr. Hisham Hussein, Alsó-Egyiptom és a Sínai-félsziget Régészeti Központi Igazgatóságának vezetője, egyben a feltárást végző régészeti misszió igazgatója szerint a felirat „rendkívül jelentős bizonyítékot” jelenthet a lelőhely azonosításának vizsgálatában.
A Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára, Dr. Hisham El Leithy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a lelet valóban jelentős, a kérdés egyértelmű eldöntéséhez további ásatásokra és kutatásokra van szükség. A szakemberek jelenleg is folytatják a helyszín vizsgálatát annak érdekében, hogy további bizonyítékokat találjanak.
Ki volt II. Ramszesz?
II. Ramszesz (i. e. 13. század) az ókori Egyiptom egyik legismertebb és leghosszabb ideig uralkodó fáraója volt:
a XIX. dinasztia tagjaként mintegy 66 éven át, i. e. 1279 és 1213 között állt az ország élén.
Uralkodása alatt Egyiptom jelentős katonai és építészeti nagyhatalom maradt, ő pedig számos hadjáratot vezetett a birodalom északi területeinek megtartásáért, köztük a híres kádesi csatát a hettiták ellen. Nevéhez fűződik több monumentális építkezés is, köztük az abu szimbeli templomegyüttes és a thébai Ramesseum.
Rendkívül hosszú uralkodása, katonai sikerei és grandiózus építkezései miatt már életében is Egyiptom egyik legnagyobb fáraójaként tekintettek rá. A Bibliában szereplő Exodus fáraójával gyakran azonosítják, erre azonban nincs közvetlen történelmi bizonyíték, és a kérdés a mai napig vitatott az egyiptológusok körében.
Egy rómaiak által elpusztított templom maradványai is előkerültek
A feliratos kő mellett a régészek egy templom maradványait is feltárták, amelyet a feltételezések szerint a rómaiak pusztítottak el, amikor a területet kőfejtés céljára kezdték használni.
A lelőhelyen előkerült a templom külső falának egy hatalmas, vályogtéglából épült szakasza, valamint a kapuk, a belső helyiségek és az épület különböző rétegei. Raktárhelyiségeket, kiszolgálóhelyiségeket és egy szentélyterületet is azonosítottak.
Az ásatások vizsgálata alapján a templom több alkalommal is átépítésen és fejlesztésen esett át. A kutatók szerint fénykorát az ókori Egyiptom ptolemaioszi, vagyis görög korszakában élte, majd az épület egyes részeit a i. sz. 3. században római katonai laktanyák – úgynevezett castrumok – építéséhez használták fel.
A szentély területének sarkaira épített két nagyméretű, kör alakú kemence, valamint az égetett mészkő nyomai arra utalnak, hogy a késő római korban a területet mészégető kőfejtővé alakították át.
Ókori utak maradványaira is rábukkantak
A lelőhelyen két, egymást követő időszakban épült kőút maradványait is feltárták. Az utak a megerősített területen kívülről vezettek a templomhoz; egyikük a ptolemaioszi, a másik pedig a római korszakból származik.
Mahmoud Galal, a Sínai Régészeti Főigazgatóság vezetője és a misszió igazgatója elmondta, hogy a régészek számos, adminisztratív és katonai szempontból is jelentős tárgyat találtak.
A leletek között szerepel egy 26. dinasztia korából származó, palából készült szobor, amely egy törött szentélyt hordozó katonai írnokot ábrázol; egy fej és lábak nélküli, a késői korszakra datált szobor; egy királyi bazaltszobor torzója, valamint bazaltból és mészkőből készült sólyomszobrok töredékei.
Sherif Fathy egyiptomi turisztikai és régészeti miniszter szerint a felfedezések rávilágítanak arra a „stratégiai és kulturális szerepre”, amelyet a térség Egyiptom keleti határainak védelmében töltött be az ókor során. A miniszter hozzátette: a Hórusz útjához kapcsolódó lelőhelyeken folytatott egyiptomi ásatások hozzájárulnak az útvonal és az ahhoz tartozó állomások történetének „újraalkotásához”. Egyúttal hangsúlyozta a régészeti feltárások és a leletek tudományos dokumentálásának fontosságát is, amelyek révén új részletek tárulhatnak fel az ókori Egyiptom történetéből.
