Donald Trump és Scott Bessent pénzügyminiszter szerint az Egyesült Államok minden eddiginél súlyosabb gazdasági offenzívát indít Irán ellen. De mit jelent ez a gyakorlatban? Miben különbözik a korábbi „maximális nyomásgyakorlás” politikájától, és valóban ezek lehetnek-e a valaha alkalmazott legszigorúbb amerikai szankciók?
Donald Trump amerikai elnök múlt héten „gazdasági D-napot” (Economic D-Day) hirdetett Irán ellen, míg Scott Bessent pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az Egyesült Államok „a történelem legkeményebb szankcióit” vezeti be egyetlen országgal szemben. A washingtoni kormányzat célja már nem csupán Irán gazdaságának gyengítése, hanem annak szinte teljes leválasztása a világgazdaságról.
A bejelentések alapján kirajzolódik, hogy az új amerikai stratégia jóval túlmutat a korábbi olajembargókon és pénzügyi korlátozásokon.
Miért állítja Trump, hogy ezek lesznek a valaha volt legsúlyosabb szankciók?
Az Egyesült Államok 1979 óta folyamatosan alkalmaz különböző szankciókat Iránnal szemben. Ezeket Donald Trump első elnöksége idején, 2018 után jelentősen kibővítették a nukleáris megállapodásból (JCPOA) való kilépést követően.
A most bejelentett intézkedések azonban több ponton is új szintet jelentenek.
Washington célja ezúttal nem egyszerűen az iráni olajexport csökkentése vagy egyes bankok kizárása az amerikai fizetőeszköz, a dollág uralta pénzügyi rendszerből, hanem Irán minden jelentős gazdasági kapcsolatának felszámolása, függetlenül attól, hogy az a világ mely országán keresztül zajlik.
Scott Bessent szerint az Egyesült Államok olyan pénzügyi offenzívát készít elő, amelynek célja, hogy gyakorlatilag megszüntesse Irán hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.
Nemcsak Iránt büntetnék, hanem mindenkit, aki üzletel vele
Az új csomag egyik legfontosabb eleme az úgynevezett másodlagos (secondary) szankciók kiterjesztése.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak iráni vállalatok vagy bankok kerülhetnek feketelistára, hanem:
- kínai bankok,
- dubaji pénzváltók,
- török vagy ománi kereskedők,
- hajózási társaságok,
- biztosítók,
- kikötőüzemeltetők,
- valamint bármely ország pénzügyi intézményei,
ha részt vesznek az iráni kereskedelem finanszírozásában vagy lebonyolításában.
Ez különösen érzékenyen érintheti Kínát, amely jelenleg az iráni olajexport több mint 90 százalékát vásárolja fel.
Az olajexport teljes ellehetetlenítése lehet a cél
Irán gazdaságának legfontosabb bevételi forrása továbbra is a kőolaj.
Washington ezért minden olyan szereplőt célba vehet, aki részt vesz:
- az iráni olaj szállításában,
- tárolásában,
- biztosításában,
- finanszírozásában,
- vagy annak értékesítésében.
Trump külön is felszólította a világ országait, hogy szüntessék meg:
- az olajcsempészetet,
- a barterügyleteket,
- a készpénzátutalásokat,
- a pénzváltóhálózatokat,
- a hajók átregisztrálását,
- valamint a fedőcégek használatát.
Az amerikai cél lényegében az, hogy Irán ne tudjon olajat eladni vagy az abból származó bevételhez hozzájutni.
A kínai bankok kerülhetnek a célkeresztbe
A korábbi szankciók elsősorban kisebb kínai finomítókat és kereskedőcégeket érintettek.
Most azonban először merült fel komolyan annak lehetősége, hogy Washington nagy kínai pénzintézeteket is szankcionálhat, ha továbbra is finanszírozzák az iráni olajkereskedelmet.
Ez már nem pusztán iráni kérdés lenne, hanem közvetlenül érintené az amerikai–kínai kapcsolatokat is. Elemzők szerint ez az egyik legkockázatosabb eleme az új amerikai stratégiának, mert Peking várhatóan nem nézné tétlenül, ha legnagyobb bankjai amerikai büntetőintézkedések célpontjává válnának.
A dubaji pénzváltók is célponttá válhatnak
Irán évek óta az Egyesült Arab Emírségekben működő pénzváltókon és közvetítő cégeken keresztül juttatja haza a külföldön megkeresett bevételeit. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint ezek a hálózatok több milliárd dollár tisztára mosásában segítettek. Az új intézkedések egyik központi eleme ezeknek a pénzügyi csatornáknak a felszámolása lehet.
A „szellemflotta” ellen is teljes támadás indulhat
Irán az elmúlt években több száz, gyakran névtelen tulajdonosi hátterű tankerhajóból álló úgynevezett shadow fleetet, vagyis „szellemflottát” épített ki.
Ezek a hajók gyakran kikapcsolják helymeghatározó rendszerüket, más országok zászlaja alatt közlekednek, többször átfejtik rakományukat a tengeren, így próbálják kijátszani a szankciókat.
Washington várhatóan nemcsak ezeket a hajókat, hanem a mögöttük álló kikötőket, logisztikai cégeket, biztosítókat és üzemeltetőket is célba veszi.
Gyakorlatilag kizárhatják Iránt a világgazdaságból
Ha az amerikai terv teljes egészében megvalósul, Irán számára rendkívül nehézzé válhat:
- olajat exportálni;
- devizához jutni;
- nemzetközi banki tranzakciókat végrehajtani;
- hajókat biztosítani;
- külföldről technológiát vagy alkatrészeket vásárolni;
- illetve külföldi befektetéseket vonzani.
Más szóval nem pusztán szankciókról, hanem egy átfogó gazdasági blokádról beszélhetünk.
De működhet-e?
Ez a legfontosabb kérdés.
Irán már több mint négy évtizede él amerikai szankciók alatt, és az elmúlt években kiterjedt alternatív gazdasági hálózatot épített ki Kínával, Oroszországgal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Törökországgal és más országokkal. Emellett a jüanban történő elszámolás, a barterkereskedelem, a fedőcégek és a kriptovaluták is segítették Teheránt a korábbi korlátozások megkerülésében.
Éppen ezért több elemző úgy véli, hogy az új amerikai stratégia sikere elsősorban attól függ, Washington hajlandó lesz-e valóban szankcionálni olyan nagyhatalmak pénzügyi intézményeit is, mint Kína, illetve mennyire sikerül maga mellé állítania szövetségeseit.
Irán szerint ez gazdasági háború
Teherán a bejelentésekre azonnal reagált. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az új amerikai intézkedéseket „kétségbeesett lépésnek” nevezte, míg más iráni vezetők azt hangsúlyozták, hogy az ország nem fog engedni a nyomásnak.
Mohszen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője odáig ment, hogy kijelentette:
azok az országok, amelyek csatlakoznak az amerikai gazdasági kampányhoz, Irán szemében ellenségnek minősülnek.
Ha Washington valóban végrehajtja mindazt, amit Trump és Bessent kilátásba helyezett, az nem csupán Irán gazdaságát érintheti súlyosan, hanem a globális olajpiacot, az amerikai–kínai kapcsolatokat és a Közel-Kelet geopolitikai egyensúlyát is alapjaiban alakíthatja át.
Megyeri Jonatán összes cikkét elolvashatja itt.
- 06:13
2026. augusztus 21. - 20:00
2026. január 15. - 09:00
2025. szeptember 8.
