A The Wall Street Journal nemrég arról számolt be, hogy Oroszország akár már ősszel korlátozott csapást hajthat végre egy NATO-tagállam ellen. A nyilván elsősorban érintett balti országok és a lengyelek nagyban készülnek – erre és a hibrid hadviselés különböző elemeire is.
Az elmúlt hónapokban az európai hírszerző szolgálatok egyre gyakrabban figyelmeztettek arra, hogy Oroszország az ukrajnai háború mellett fokozza a NATO-országokat célzó hibrid műveleteit. Több államban is nyomozók foglalkoznak szabotázsgyanúval, gyújtogatásokkal, a kritikus infrastruktúra megrongálásával és drónok bevetésével.
Nyugati tisztviselők szerint ez egy szélesebb körű orosz kampány része, amelynek célja az európai országok megfélemlítése, biztonságuk aláásása és az Ukrajna iránti támogatás gyengítése.
A legfrissebb figyelmeztetés Litvániából érkezett. A litván katonai hírszerzés szerint Oroszország az elfogott ukrán drónokat felhasználhatja a balti régió kritikus infrastruktúrája elleni hamis zászlós támadásokhoz, hogy azt a látszatot keltsék, mintha Kijev állna a támadások mögött – számol be az EU Observer.
Hamis zászlós orosz művelet, hamis ukrán drónnal
„A célok egyike az, hogy a NATO habozzon, és csökkentse az Ukrajnának nyújtott támogatását. Biztosíthatom önöket, hogy ez nem fog megtörténni” – mondta az európai portálnak Robertas Kaunas litván védelmi miniszter, aki szerint az oroszok hamis ukrán drónt használhatnak majd a műveletükhöz.
Litvánia figyelmeztetése akkor érkezett, amikor a régió biztonsági szolgálatai több drónnal kapcsolatos incidenssel is foglalkoztak.
Az elmúlt hónapokban ukrán nagy hatótávolságú drónok többször is behatoltak Litvánia, Lettország és Észtország légterébe, miután – Kijev szerint – orosz elektronikus zavarás miatt letértek a pályájukról.
Alig egy nappal a figyelmeztetés nyilvánosságra hozatala előtt a német hatóságok nyomozást indítottak a lipcsei/halle-i repülőtéren történt incidens ügyében, ahol robbanóanyagot tartalmazó drónt találtak egy katonai lőszert szállító ukrán Antonov teherszállító repülőgép közelében. A nyomozás folyamatban van, a német hatóságok egyelőre nem közölték, ki áll az incidens mögött.
Kritikus infrastruktúra elleni támadásokra készülhetnek
Az ARD német közszolgálati csatorna biztonságpolitikai újságírója, Michael Götschenberg szerint a drón kezelőjének azonosítása továbbra is a nyomozás legfontosabb kérdése.
„Mint minden drónincidensnél, itt is a legfontosabb feladat annak megállapítása, ki volt a pilóta. A pilóta azonosítása általában kulcsfontosságú a felelősség megállapításához, különösen akkor, ha a nyomozók egy esetleges kapcsolatot is vizsgálnak az orosz hibrid háborúval” – nyilatkozta a Denník N szlovákiai lapnak.
Július közepén Gitanas Nausėda litván elnök is kijelentette: az ország hírszerző szolgálatai információkat kaptak a kritikus infrastruktúra ellen tervezett támadásokról.
„Ilyen jelzéseket kaptunk a hírszerző szolgálatainktól. Ezek nem neveznek meg konkrét helyszínt vagy időpontot, mivel az ellenség még nem fejezte be a tervezést, és mi csak a tervről vagy magáról a célpontról tudunk” – mondta a BNS hírügynökségnek adott interjúban.
Hozzátette, hogy ezek „a kritikus infrastruktúra fizikai megrongálására irányuló különféle eszközöket” jelenthetnek… „bármit, ami megzavarja ezeknek a létesítményeknek a működését”. Litvánia ezt követően megelőző intézkedésként megerősítette az energia- és közlekedési csomópontok védelmét.
Edgars Rinkēvičs lett elnök pedig egy júliusban Vilniusban tartott közös sajtótájékoztatón ugyanezzel kapcsolatban figyelmeztette a szövetségeseket.
„A Litvániából, Lettországból és más NATO-tagállamokból érkező információk különféle szabotázskísérletekre és az országaink biztonságának gyengítésére irányuló erőfeszítésekre utalnak” – mondta.
Képünkön: litván katonák lengyelországi NATO-gyakorlaton. Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP
- 09:58
2026. augusztus 4. - 17:05
2026. augusztus 7. - 10:00
2026. február 26.
