Az amerikai hadsereg visszahozott egy korábban törölt „szuperágyút” az új hiperszonikus fegyverei fejlesztéséhez.
Az amerikai hadsereg ismét szolgálatba állította azt a hatalmas löveget, amelyet eredetileg nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvernek szántak, ezúttal azonban nem harci célokra, hanem a hiperszonikus fegyverek fejlesztésének felgyorsítására használják.
Miért egy löveggel fejlesztik az új hiperszonikus fegyvereket?
A közelmúltban végrehajtott éleslövészeti teszt során a hadsereg egy hiperszonikus robbanófejet indított el a Heavy Artillery Test System (HATS) nevű tesztplatformról, amelyet a korábban törölt Strategic Long Range Cannon (SLRC) program technológiájára építettek.
Az eredeti ágyút rakétameghajtású, precíziós irányítású lövedékek kilövésére szánták több mint 1609 kilométerre lévő célpontok ellen, messze a hagyományos 155 mm-es tüzérségi lőtávolságon túl.
A hadsereg szerint a bemutató egy kétéves fejlesztési program csúcspontját jelentette, amelynek célja egy gyorsabb és jóval költséghatékonyabb módszer kidolgozása volt a hiperszonikus technológiák tesztelésére.
A HATS nem drága rakétakísérletekre támaszkodik, hanem egy nagyteljesítményű ágyú segítségével gyorsít fel egy úgynevezett Integrated Launch Package (ILP) egységet rendkívül nagy sebességre. Ennek köszönhetően a kutatók a hagyományos rakétatesztek költségének töredékéért juthatnak létfontosságú repülési és becsapódási adatokhoz.
Az eljárás lehetővé teszi, hogy a mérnökök ellenőrzött körülmények között vizsgálják a hiperszonikus robbanófejek viselkedését, miközben jelentősen lerövidülnek a tesztelési ciklusok és csökkennek a fejlesztési költségek. Az, hogy a robbanófejet először egy löveg gyorsítja fel nagy sebességre, majd ezt követően vizsgálják annak repülési és becsapódási jellemzőit, lényegesen olcsóbb megoldást jelent, mint a teljes értékű rakétatesztek végrehajtása.
Sikeresek voltak a tesztek
A Yuma Proving Ground tesztközpontban végrehajtott kísérlet során a szakemberek nagy sebességű kamerafelvételek segítségével elemezték a robbanófej repülését, majd megerősítették annak megfelelő működését és a becsapódás sikerességét.
Az amerikai hadsereg szerint az új indítási módszer már más hiperszonikus fejlesztési programok érdeklődését is felkeltette, amelyek szintén fontolgatják az ágyúval támogatott tesztelési eljárás alkalmazását, hogy felgyorsítsák saját fegyvereik fejlesztését.
A hadsereg szerint a sikeres demonstráció bizonyította, hogy a HATS életképes alternatívát kínál a hiperszonikus fegyverek fejlesztéséhez, amely jelentősen csökkentheti a jövőbeli rendszerek tesztelésének idejét és költségeit.
Fokozódó verseny a hiperszonikus fegyverek fejlesztéséért
Az elmúlt években a hiperszonikus fegyverek fejlesztése az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti technológiai verseny egyik legfontosabb területévé vált. Ezek a fegyverek a hangsebesség legalább ötszörösével repülnek, rendkívül nehezen észlelhetők és elfoghatók, miközben repülés közben is képesek manőverezni. Oroszország már rendszeresítette a Kinzsal és az Avangard rendszereket, Kína a DF-17 hiperszonikus fegyverrel rendelkezik, míg az Egyesült Államok több párhuzamos programon dolgozik annak érdekében, hogy ledolgozza a lemaradását és korszerű hiperszonikus csapásmérő képességet építsen ki.
A fegyverkezési verseny azonban nem csupán új rakéták kifejlesztéséről szól. Legalább ennyire fontos a tesztelési folyamat felgyorsítása, a gyártási kapacitások bővítése, valamint a hiperszonikus célpontok elfogására alkalmas lég- és rakétavédelmi rendszerek megalkotása.
A katonai elemzők szerint azok az országok kerülhetnek stratégiai előnybe a következő évtizedben, amelyek nemcsak működő hiperszonikus fegyvereket tudnak rendszerbe állítani, hanem azok gyors fejlesztésére, sorozatgyártására és megbízható ellensúlyozására is képesek lesznek.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon
- 18:55
2020. június 14. - 18:00
2026. április 21. - 19:002021. október 1.
