Rekordszámú izraeli állampolgár hagyta el az országot az elmúlt évben – derül ki a Tel-avivi Egyetem hétfőn közzétett tanulmányából. A kutatás szerint 2025-ben több mint 90 ezer izraeli élt legalább három egymást követő hónapon át külföldön.
Az izraeli kivándorlásról szóló tanulmány Itai Ater professzor, a Tel-avivi Egyetem Coller Menedzsment Karának oktatója és az Economists for Israeli Democracy fórum vezetője, Nittai Bergman professzor, az egyetem közgazdaságtudományi karának vezetője, valamint Doron Zamir doktorandusz készítette. Eredményeik szerint a 2023-ban megindult kivándorlási hullám 2025-ben is történelmi csúcson maradt.
Rekordszintű kivándorlásról számoltak be az izraeli szakértők
A kutatók az Izraeli Központi Statisztikai Hivatal adatait, a Felsőoktatási Tanács nyilvántartásait, az egészségügyi minisztérium szakmai engedélyezési adatbázisát, valamint az adóhatóság jövedelmi adatait elemezték. A tanulmány kivándorlónak tekintette azokat, akik távozásuk után legalább három egymást követő hónapot külföldön töltöttek. Az új bevándorlók csak akkor kerültek be az elemzésbe, ha indulásuk előtt legalább három évig Izraelben éltek.
Az eredmények szerint 2023 és 2025 között összesen 268 509 izraeli állampolgár hagyta el az országot legalább három hónapra.
Közülük 2025-ben 90 922-en, 2024-ben 91 499-en, míg 2023-ban 86 509-en távoztak. Összehasonlításképpen: 2013 és 2015 között ugyanez a szám mindössze 183 219 volt, 2010 és 2019 között pedig évente átlagosan körülbelül 60 ezer izraeli költözött külföldre hosszabb időre. A kutatók szerint a jelenlegi adatok azt jelzik, hogy az ország több évnyi viszonylagos migrációs egyensúly után új korszakba lépett.
A tanulmány több mutató alapján arra jutott, hogy a 2025-ben távozók közül 45-50 ezer ember legalább egy teljes évet külföldön tölt majd. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2023-as és 2024-es adatokkal, amikor rendre 49 925, illetve 49 677 izraeli maradt egy évnél hosszabb ideig külföldön.
Aggodalom a gazdaság húzóágazatai miatt
A kivándorlás jelensége nem kizárólag Izraelt érinti: a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy az elmúlt években olyan országok is jelentős agyelszívással szembesültek, mint Görögország, Magyarország, Venezuela, Argentína, Dél-Afrika vagy Libanon. Izrael helyzete azonban sajátos, mivel az ország gazdasága kevés természeti erőforrásra támaszkodhat, versenyképességének alapját pedig a magasan képzett munkaerő adja, különösen a csúcstechnológiai szektorban, az egészségügyben és a tudományos életben.
A kutatók korábbi elemzései már kimutatták, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az orvosok, mérnökök, egyetemi oktatók és doktori fokozattal rendelkezők kivándorlása. Szerintük ezért kiemelten fontos, hogy a döntéshozók naprakész adatok alapján alakítsák ki a szükséges intézkedéseket.
A szakértők szerint egyelőre nincs közvetlen veszély
A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a jelenlegi kivándorlási hullám önmagában még nem jelent közvetlen fenyegetést az izraeli gazdaság számára, és rövid távon nem veszélyezteti az ország ellenálló képességét.
Itai Ater professzor azonban figyelmeztetett: ha a jelenlegi tendencia tartós marad, hosszabb távon komoly problémák alakulhatnak ki. Mint fogalmazott, egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a kivándorlás olyan mértéket ölthet, amely már Izrael biztonságát és gazdaságát is veszélyeztetheti.
A kutatók szerint különösen kockázatos lenne, ha újabb politikai, gazdasági vagy biztonsági válságok tovább erősítenék a folyamatot. Ebben az esetben önfenntartó spirál alakulhat ki, amelyben minden újabb kivándorló másokat is távozásra ösztönöz. Ha a kivándorlás egy bizonyos szint fölé emelkedik, a trend megfordítása rendkívül nehézzé, akár lehetetlenné válhat, ami súlyos makrogazdasági következményekkel járhat.
