Miközben Izrael több nyugat-európai országgal egyre élesebb politikai konfliktusba kerül, Belgrád csendben az egyik legfontosabb európai partnerévé lépett elő. A két ország kapcsolata ma már messze túlmutat a diplomácián: fegyverszállítások, közös hadiipari fejlesztések, hírszerzési együttműködés és közös geopolitikai érdekek kötik össze Jeruzsálemet és Belgrádot.
Az elmúlt csaknem három év közel-keleti háborúja alapjaiban rendezte át Izrael nemzetközi kapcsolatait. Miközben több európai ország – köztük Spanyolország, Írország és Belgium – egyre élesebb kritikákat fogalmaz meg Izraellel szemben, Szerbia egészen más utat választott.
A két ország kapcsolata látványosan felgyorsult, és mára Európa egyik legszorosabb izraeli stratégiai partnerségévé vált.
Már a háború első napjaiban segítséget nyújtottak
A Balkan Insight szerb és a Haaretz című izraeli lap korábbi beszámolói szerint Izrael már 2023. október 8-án, alig egy nappal a Hamász terrortámadása után felvette a kapcsolatot szerb vezetőkkel.
A kérés egyszerű volt: lőszerre volt szükség.
Belgrád rendkívül gyorsan reagált. Az exportengedélyeket négy napon belül jóváhagyták, a szállítmányok pedig hamarosan megérkeztek a Negev-sivatagban található Nevatim légibázisra. Ezután folyamatosan érkeztek az újabb szerb fegyverszállítmányok.
Míg 2023 októbere előtt Szerbia mindössze 540 ezer euró értékben exportált fegyvereket Izraelnek, addig 2024 közepére ez az összeg már 16,3 millió euróra nőtt. A növekedés ezután sem állt meg.
2025-ben a szerb fegyverexport értéke már 114 millió eurót tett ki, ami 140 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Az év során 38 teherszállító repülőgép érkezett Izraelbe szerb hadianyaggal. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2024 februárjában külön telefonbeszélgetésben mondott köszönet Aleksandar Vučić szerb elnöknek.
„Szerbia szavakkal és tettekkel is rendíthetetlenül támogatta Izraelt” – fogalmazott Netanjahu, aki Vučićot „Izrael valódi barátjának” nevezte.
Milliárdos hadiipari együttműködés épül
A kapcsolat azonban már messze nem csupán fegyverszállításokról szól.
A két ország egyik legjelentősebb projektje az Elbit Systems és a szerb állami SDPR hadiipari vállalat közötti, mintegy 1,6 milliárd dolláros együttműködés.
Az ötéves program keretében Szerbiában közösen gyártanak majd felderítő és harci drónokat, fejlesztenek mesterséges intelligenciával támogatott pilóta nélküli fegyverrendszereket, precíziós rakétákat, elektronikai hadviselési eszközöket és korszerű tüzérségi rendszereket.
Korábban Belgrád már izraeli PULS rakéta-sorozatvető rendszereket és Hermes 900-as felderítő-harci drónokat is vásárolt. 2026-ban a két ország újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor hírszerzési és védelmi információk megosztásáról szóló megállapodást is aláírt.
Izrael számára stratégiai jelentőségű partner
Izrael számára Szerbia nemcsak új fegyverbeszállító.
Az elmúlt évek egyik fontos tanulsága volt, hogy Jeruzsálem nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra hadiipari beszerzései során.
Belgrád ezért fontos eleme lett annak a stratégiának, amelynek célja a fegyverbeszerzési források diverzifikálása. Szerbia számára ugyancsak előnyös az együttműködés. Az ország hagyományosan orosz fegyverekre támaszkodott, az utóbbi években pedig Kína is jelentős szereplővé vált a szerb légvédelmi és drónfejlesztésekben.
Az izraeli kapcsolatok ugyanakkor lehetővé teszik Belgrád számára, hogy közelebb kerüljön a nyugati hadiipari technológiákhoz, miközben megőrzi külpolitikai mozgásterét.
Gazdasági folyosó is épülhet
A katonai együttműködés mögött gazdasági érdekek is húzódnak.
Izrael az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) kiépítésére, amely India, az Egyesült Arab Emírségek, Izrael és Európa között teremtene új kereskedelmi útvonalat.
Ebben Szerbia fontos szárazföldi logisztikai csomóponttá válhat, amely összekötheti a dél-európai kikötőket Közép-Európával. A folyamatot Ankara is figyelemmel követi.
Törökország ugyanis saját balkáni befolyását próbálja erősíteni Horvátországban, Albániában és Koszovóban, ami egyre inkább stratégiai versengést eredményez a térségben.
Régi történelmi kapcsolatok
Az izraeli–szerb kapcsolat azonban jóval régebbi gyökerekre vezethető vissza.
A második világháború idején a szerbek és a zsidók egyaránt súlyos üldöztetést szenvedtek el az usztasa rezsim alatt, miközben a szerb vezetésű partizánmozgalom jelentős szerepet játszott a náci megszállás elleni harcban. Talán még ennél is érdekesebb kapcsolat fűzi össze a két népet.
Theodor Herzl nagyszülei Zimonyban (Zemun), Belgrád egyik városrészében éltek. Herzl nagyapja, Simon Löb Herzl közeli barátságot ápolt Jehuda Slomo Alkaláj rabbival, akit a modern cionizmus egyik legkorábbi előfutárának tartanak. Alkaláj gondolkodására nagy hatással voltak a XIX. század eleji szerb nemzeti felkelések, amelyek az Oszmán Birodalom ellen vívták ki Szerbia önállóságát.
Ezeket az eszméket Herzl nagyapja rendszeresen megosztotta unokájával budapesti látogatásai során, így a történészek szerint Theodor Herzl első találkozása a zsidó nemzeti újjászületés gondolatával részben éppen szerb földről eredeztethető.
Egyre fontosabb európai partner
Miközben Izrael több nyugat-európai országgal egyre nehezebb diplomáciai időszakot él át, Belgrád csendben az egyik legfontosabb európai stratégiai partnerévé vált.
A közös biztonsági érdekek, a gyorsan bővülő hadiipari együttműködés, a hírszerzési kapcsolatok és a történelmi kötelékek egyaránt azt mutatják, hogy a szerb–izraeli viszony ma már jóval több egy hagyományos diplomáciai kapcsolatnál: egy olyan, hosszú távra épülő stratégiai szövetség formálódik, amelynek jelentősége várhatóan tovább nő a következő években.
