Az Egyesült Államok több államában is kibertámadás érte a vízellátó rendszereket. Bár egyelőre nem okoztak fennakadást az ivóvízellátásban, a hatóságok szerint a támadók a vízminőséget szabályozó rendszereket próbálták átvenni. A nyomozás középpontjában Irán áll, amelyet korábban már Izrael vízhálózata elleni hasonló akcióval is összefüggésbe hoztak.
Az amerikai hatóságok nagyszabású kibertámadás ügyében nyomoznak, amely legalább hét szövetségi állam vízellátó rendszereit érinthette. A New York Times értesülései szerint a vizsgálat jelenlegi szakaszában Irán számít a legfőbb gyanúsítottnak, ugyanakkor a hivatalos felelősségre vonáshoz szükséges bizonyítékok egyelőre nem állnak rendelkezésre.
A nyomozás akkor indult, amikor Minnesota államban kibertámadást észleltek egy vízmű informatikai rendszerében. Ezt követően Michiganből és további öt államból is hasonló incidensekről érkeztek jelentések.
A vízkezelő rendszereket vehették célba
Az FBI, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és az amerikai Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-védelmi Ügynökség (CISA) közösen vizsgálja az ügyet. A hatóságok szerint a támadók nem egyszerű adatlopásra törekedtek, hanem
olyan ipari irányítórendszereket próbáltak feltörni, amelyek az ivóvíz minőségét, a fertőtlenítéshez használt vegyszerek adagolását és a víztisztító telepek működését szabályozzák.
A szakemberek attól tartanak, hogy a hackerek célja akár a klór- vagy más vegyi anyagok adagolásának manipulálása, illetve vészhelyzeti protokollok aktiválása is lehetett. A vizsgálat jelenlegi állása szerint azonban nem történt fennakadás az ivóvízellátásban, és a lakosságot nem érte közvetlen veszély.
Irán a fő gyanúsított
Az amerikai hírszerzési és biztonsági szervek szerint a támadás módszere több ponton is hasonlít korábbi, Iránnak tulajdonított kiberműveletekre.
A nyomozók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az attribúció – vagyis a támadás egyértelmű hozzárendelése egy államhoz – hosszadalmas folyamat, ezért a végleges következtetések levonásához még hónapokra lehet szükség.
Donald Trump amerikai elnök a történteket egyelőre visszafogottan kommentálta, és kijelentette, hogy nem biztos abban, valóban Irán áll az incidens mögött. A nyomozásban részt vevő szövetségi tisztviselők azonban továbbra is Teheránt tartják a legvalószínűbb elkövetőnek.
Izrael már megtapasztalta ugyanezt
Az amerikai vizsgálat során külön figyelmet kapott a 2020-as izraeli kibertámadás, amelyet szintén Iránnak tulajdonítottak.
Akkor iráni hackerek megpróbáltak behatolni Izrael vízellátó rendszerébe, és a beszámolók szerint a klóradagolás módosításával akarták veszélyeztetni az ivóvíz minőségét.
Az izraeli kiberbiztonsági szervek időben észlelték a behatolást, így sikerült megakadályozni, hogy a támadás komoly károkat vagy egészségügyi veszélyt okozzon. A támadást követően Izrael jelentősen megerősítette a kritikus infrastruktúrák kibervédelmét, miközben az incidens a két ország közötti, évek óta zajló úgynevezett „árnyékháború” egyik legismertebb epizódjává vált.
Új szintre emelkedhet a kiberháború
Amerikai kiberbiztonsági szakértők szerint a mostani incidens különösen aggasztó, mert nem csupán informatikai rendszerek vagy adatbázisok ellen irányult, hanem közvetlenül a lakosság mindennapi életét biztosító kritikus infrastruktúrát vette célba. A CISA emiatt arra utasította az amerikai vízműveket, hogy ahol csak lehetséges, válasszák le az internetkapcsolatról a legfontosabb ipari vezérlőrendszereket, csökkentve ezzel egy esetleges újabb kibertámadás sikerének esélyét.
- 20:07
2020. április 27. - 15:292020. május 28.
- 15:362020. május 21.
