A Vörös-tengeren és a Báb el-Mandeb-szorosban is fokozódik a feszültség: az Irán által támogatott jemeni húszik tengeri blokádot hirdettek Szaúd-Arábia ellen, miközben a szaúdi vezetésű koalíció és a jemeni kormány nagyszabású légicsapásokkal válaszol. Elemzők szerint a jemeni konfliktus új, jóval veszélyesebb szakaszba lépett, amely immár szorosan összefonódik az Irán és az Egyesült Államok közötti regionális konfrontációval.
Évek viszonylagos nyugalma után ismét teljes erővel fellángolni látszik a jemeni háború. Az Irán által támogatott húszi lázadók az elmúlt napokban nemcsak rakéta- és dróntámadásokat hajtottak végre szaúdi célpontok ellen, hanem bejelentették: tengeri blokád alá veszik Szaúd-Arábiát, és megtámadnak minden, a Báb el-Mandeb-szoroson áthaladó szaúdi hajót.
A fenyegetés különösen súlyos, mivel a Báb el-Mandeb a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala: ezen keresztül halad át az Európát és Ázsiát összekötő hajóforgalom jelentős része.
A húszik lépése sokak szerint arra emlékeztet, ahogyan Irán a Hormuzi-szoros lezárásával próbál nyomást gyakorolni a nemzetközi közösségre.
A húszik „blokádot blokáddal” ígérnek
A húszik vezetése szerint a tengeri blokád válasz a Szaúd-Arábia által fenntartott légi és tengeri korlátozásokra.
Mahdi al-Masat, a húszik Legfelsőbb Politikai Tanácsának vezetője kijelentette, hogy amíg Rijád nem szünteti meg a szerintük jogellenes blokádot, addig a szervezet katonai akciói is folytatódnak. A húszik állítása szerint már két támadást is végrehajtottak szaúdi célpontok ellen, köztük rakétákkal és drónokkal támadták meg a Saudi Aramco olajvállalat janbui létesítményeit. Független források ugyanakkor egyelőre nem erősítették meg a károk mértékét.
A szervezet azt is közölte, hogy a jövőben a „blokádra blokáddal, az eszkalációra eszkalációval” válaszol.
Szaúd-Arábia és a jemeni kormány visszavágott
A fenyegetésekre válaszul a szaúdi vezetésű koalíció, valamint a nemzetközileg elismert jemeni kormány is légicsapásokat indított a húszik ellen. Jemeni kormányzati források szerint a légierő rakétaindító állásokat, Katyusa-rakéták kilövőhelyeit, drónbázisokat és fegyverraktárakat semmisített meg Márib és al-Dzsauf tartományokban.
Az Egyesült Arab Emírségekhez köthető Al Ain beszámolója szerint a támadások során több húszi katonai szakember, köztük rakétarendszerekkel foglalkozó tisztek is életüket vesztették.
A légicsapások jelentőségét növeli, hogy ezek az első olyan támadó hadműveletek közé tartoznak, amelyeket közvetlenül a jemeni kormány légiereje hajtott végre a húszik ellen.
Rijád nem akar iráni légihidat Jemenbe
A katonai feszültség egyik fő oka, hogy Szaúd-Arábia attól tart: Irán légi utánpótlási útvonalat akar kialakítani Szanaa felé.
Rijád szerint Teherán fegyvereket, rakétatechnológiát, drónalkatrészeket és katonai tanácsadókat próbál eljuttatni a húszikhoz, ami jelentősen növelné a szervezet katonai képességeit.
A szaúdi légicsapások ezért nemcsak a rakétakilövő állásokat célozzák, hanem azokat a logisztikai útvonalakat is, amelyeken keresztül az iráni támogatás Jemenbe érkezhet.
Ismét veszélybe kerülhet a világkereskedelem
Az események különösen aggasztóak, mert a Báb el-Mandeb-szoros és a Hormuzi-szoros együttesen a világ energiaellátásának két legfontosabb tengeri szűk keresztmetszetét jelentik.
Miközben Irán továbbra is fenyegeti a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, a húszik most hasonló nyomásgyakorlást próbálnak alkalmazni a Vörös-tengeren.
A Reuters szerint az elmúlt napokban a húszik ismét kereskedelmi hajókat támadtak meg a Vörös-tengeren, köztük két szaúdi olajszállító tankert is, ami ismét megemelte a globális olajárakat és újabb bizonytalanságot okozott a nemzetközi szállítmányozásban.
Új szakaszba léphet a jemeni háború
A szakértők szerint a fejlemények azt mutatják, hogy a 2022-es ENSZ-közvetítésű tűzszünet óta tartó viszonylagos nyugalom véget ért. A húszik ismét nagy intenzitású rakéta- és dróntámadásokat hajtanak végre, a jemeni kormány és a szaúdi vezetésű koalíció újra támadó légihadműveleteket indított, miközben a konfliktus egyre szorosabban kapcsolódik az Irán, az Egyesült Államok és az Öböl menti arab államok közötti regionális szembenálláshoz.
