Miközben a libanoni kormány hivatalosan a Hezbollah lefegyverzését hirdeti, az állami költségvetésből továbbra is dollármilliók áramlanak a síita terrorszervezet érdekeit szolgáló intézményekhez – állítja a Jeruzsálemi Biztonsági és Külügyi Központ (JCPA) friss elemzése. A kutatás szerint a Hezbollah évtizedek óta úgy használja fel a libanoni államot, hogy közben saját pénzügyi forrásait és iráni támogatásait is megkíméli.
A JCPA elemzése szerint a Hezbollah egyik legfontosabb pénzügyi hátországát nem titkos bankszámlák vagy külföldi adományok jelentik, hanem maga a libanoni állam. Ennek központi eleme a Dél-Libanoni Tanács (Majlis al-Janoub), amelyet eredetileg a határ menti civilek megsegítésére hoztak létre, mára azonban a Hezbollah és szövetségese, az Amal mozgalom politikai befolyásának egyik legfontosabb eszközévé vált.
Egy állami alapból lett politikai pénzcsap
A Dél-Libanoni Tanácsot 1970-ben alapították, miután a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) fegyveresei Dél-Libanonból indítottak támadásokat Izrael ellen. Az izraeli megtorló akciók következtében a térség lakói jelentős károkat szenvedtek, ezért a libanoni kormány egy külön állami alapot hozott létre a gyors segélyezésre és újjáépítésre.
A szervezet feladata eredetileg az volt, hogy kártérítést fizessen a civileknek, finanszírozza a háborús károk helyreállítását, valamint utakat, iskolákat és vízhálózatokat építsen Dél-Libanonban. A polgárháború lezárását követően azonban az intézmény fokozatosan az Amal mozgalom ellenőrzése alá került.
A libanoni parlament síita elnöke, Nabih Berri és pártja azóta gyakorlatilag teljes politikai irányítást gyakorol a tanács felett.
Munkamegosztás a Hezbollah és az Amal között
A JCPA szerint a Hezbollah és az Amal az 1980-as évek véres belső konfliktusai után stratégiai szövetséget kötött.
Ennek lényege, hogy a Hezbollah irányítja a katonai és biztonsági tevékenységet, míg az Amal szerzi meg és osztja szét az állami pénzügyi forrásokat.
A Dél-Libanoni Tanács vezetésén keresztül az Amal dönt arról, mely települések kapnak fejlesztési forrásokat, kik nyerhetik el az építési szerződéseket, illetve mely családok részesülnek állami támogatásokban.
Az állam fizeti a Hezbollah elesett harcosainak családjait
A jelentés szerint a Hezbollah egyik legnagyobb előnye, hogy saját forrásai helyett az állami költségvetést használja fel a háború emberi veszteségeinek finanszírozására.
A Dél-Libanoni Tanácson keresztül ugyanis a Hezbollah harcosainak családjai állami kártérítésként akár 20 ezer dollárt is kaphatnak minden elesett terrorista után.
Ez azt jelenti, hogy a terrorszervezetnek nem saját – részben Irántól származó – pénzeszközeiből kell fedeznie ezeket a kiadásokat.
A tanács emellett finanszírozza azoknak a dél-libanoni településeknek az újjáépítését is, amelyeket az izraeli hadsereg támadásai érnek. A JCPA szerint ezek a falvak gyakran ugyanazok, ahol a Hezbollah rakétaraktárai, fegyverraktárai és logisztikai infrastruktúrája működik.
Az egészségügyet is a terrort szolgálja
Az elemzés szerint a Hezbollah nemcsak az újjáépítésből, hanem a libanoni egészségügyi rendszerből is jelentős előnyöket kovácsol. A szervezet évek óta arra törekszik, hogy saját emberei vagy politikai szövetségesei irányítsák az egészségügyi minisztériumot. Ennek eredményeként a Hezbollahhoz köthető kórházak kiemelt állami finanszírozásban részesülnek.
Amikor fegyveres konfliktus robban ki Izraellel, a minisztérium hivatalosan is elrendeli, hogy a háborús sérülteket teljes egészében az állam költségén lássák el.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Hezbollah saját egészségügyi intézményei kezelik a sebesült harcosokat, miközben a számlát a libanoni adófizetők állják.
A Hezbollahhoz kötődő Shahid és Jarha alapítványok közvetítőként gondoskodnak arról, hogy a harcosok családjai gyorsan és térítésmentesen jussanak hozzá a szükséges kezelésekhez, míg a finanszírozás az egészségügyi minisztérium költségvetéséből történik.
Saját pénzét védi, az államot terheli
A JCPA szerint ezzel a Hezbollah egyszerre több stratégiai célt is elér.
Egyrészt saját támogatóinak szemében továbbra is gondoskodó szervezetként jelenhet meg, másrészt megőrzi az iráni támogatásokból és egyéb forrásokból származó pénzügyi tartalékait, miközben a háború jelentős költségeit a csőd közeli állapotban lévő libanoni állam viseli.
Az elemzés szerint különösen ellentmondásos, hogy miközben Bejrút hivatalosan azt hangoztatja, hogy szeretné lefegyverezni a Hezbollahot és visszaszerezni az állam ellenőrzését, ugyanaz az állam fizet kártérítést a Hezbollah elesett harcosainak családjainak, fedezi sebesültjeik egészségügyi ellátását, és közpénzből építi újjá a terrorszervezet működését támogató infrastruktúrát.
A Jeruzsálemi Biztonsági és Külügyi Központ szerint mindez jól mutatja, hogy a Hezbollah nem pusztán egy Libanonban működő fegyveres szervezet, hanem az állami intézményrendszer mélyébe beépült politikai és gazdasági hálózat, amely évtizedek alatt saját céljainak szolgálatába állította az ország közpénzeinek jelentős részét.
- 10:00
2021. augusztus 8. - 18:452020. szeptember 3.
- 14:002020. december 31.
