Az Európai Bizottság egyhangú szavazást tartana szükségesnek az izraeli „illegális” telepekkel folytatott kereskedelem korlátozásáról, míg néhány „sietős”, Izrael-ellenes tagállam megelégedne a minősített többséggel. A Bizottság minapi javaslata csalódást okozott ezeknek az országoknak, amelyek hónapok óta nyomást gyakorolnak a Bizottságra ez ügyben.
Óriási belvita kerekedett az EU-ban az izraeli telepekkel folytatott kereskedelemről. Érdemes megjegyezni, hogy az izraeli hatályos joggal szemben – amely megkülönböztet legális telepeket és illegális „előörsöket” Júdea-Szamáriában (Ciszjordániában), az EU minden izraeli telepet „illegálisnak” minősít.
A Bizottság jogszabálytervezet benyújtása helyett hétfőn egy kétoldalas, lehetőségeket felvázoló dokumentumot terjesztett az EU-s külügyminiszterek elé, amelyben felvázolta a „megszállt” palesztin területeken található telepekről érkező import korlátozásának lehetséges módjait – értesült az Euractiv.
A dokumentum, amelyet a múlt héten küldtek el a delegációknak, három lehetséges irányvonalat vázol fel: szigorúbb behozatali engedélyezés, büntetővámok vagy teljes tilalom.
Mint látszik, olyan opció fel sem merült, hogy ne korlátozzák az importot a területekről. Ugyanakkor a dokumentum egyértelműen utal arra, hogy mindegyik megoldáshoz a tagállamok egyhangú támogatása lenne szükséges, mivel ez külpolitikai döntésnek minősülne. Így látja ezt Berlin és Róma is.
Hogyan döntsenek az izraeli telepekkel folytatott kereskedelemről?
„Maga a Bizottság is kijelentette, hogy egyhangú döntés szükséges, és mi is osztjuk ezt a véleményt” – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a tárgyalásoknak a közelgő izraeli választási kampány ellenére is eredményesnek kell lenniük Jeruzsálemmel.
Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere szintén azzal érvelt a brüsszeli portál szerint, hogy az intézkedés „inkább politikai, mint kereskedelmi döntés”, ezért egyhangú támogatást igényel.
A másik tábor – amelynek tagjai között szerepel Franciaország, Spanyolország, Belgium, Írország, Hollandia és Svédország – szerint a Bizottság szükségtelenül szűken értelmezi saját hatásköreit.
Különösen Spanyolország forszírozza a kereskedelmi szankciókat ez ügyben. Ezek az országok azzal érvelnek, hogy az importtilalom az EU kereskedelempolitikájának hatálya alá tartozik, ami lehetővé teszi, hogy azt minősített többséggel, nem pedig egyhangúlag fogadják el. Ez döntő különbség, tekintve, hogy több kormány továbbra is ellenzi az Izraelt célzó bármilyen intézkedést.
„Jogellenes telepekkel” Európa nem kereskedik
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn a „keményvonalasak” értelmezését támogatta. „A [Tanács] jogi szolgálata szerint ehhez minősített többségi szavazásra van szükség, mert kereskedelmi kérdésről van szó” – jelentette ki.
Helen McEntee, Írország külügyminisztere szintén ezt az álláspontot támogatta – írja az Euractiv. Írország, amely jelenleg a Tanács elnökségét tölti be, azt is hangoztatta, hogy az EU végrehajtó szerve által előterjesztett első két lehetőség nem megvalósítható, mivel azok „legitimálnák a jogellenes telepekkel folytatott kereskedelmet”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten írországi látogatása során megvédte Izraellel kapcsolatos eddigi tevékenységét, azzal érvelve, hogy az EU tagállamainak kormányai akadályozzák a további lépéseket.
A Bizottság tavaly javasolta az EU-Izrael társulási megállapodás egyes részeinek felfüggesztését, de a javaslat nem nyerte el a tagállamok kormányainak egyhangú támogatását a Tanácsban. Németország és Olaszország is azok között volt, akik ellenezték a lépést.
A számok egyébként azt mutatják, mindez sokkal inkább ideológiai kérdés az EU-ban, mint gazdasági: míg az izraeli telepekről az EU-ba irányuló export értéke szinte elenyésző (évente körülbelül 200–300 millió euró), addig az EU és Izrael teljes árukereskedelme 2025-ben 43,3 milliárd euró volt.
Képünkön Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
