Lionel Messi soha nem politizált nyilvánosan, mégis évek óta a közel-keleti konfliktus egyik visszatérő szereplőjévé vált. A világbajnok futballistát izraeli látogatásai, izraeli cégekkel kötött szerződései és zsidó közösségek melletti kiállásai miatt rendszeresen támadják Izrael-ellenes aktivisták. A világbajnokság alatt ismét fellángolt a vita: egyes palesztinpárti csoportok már azt hirdetik, hogy Argentína elleni szurkolás a „cionizmus elleni harc” része. De valójában mennyire megalapozott ez az állítás? A JTA utánajárt.
Lionel Messi a világ egyik legismertebb sportolója, aki pályafutása során következetesen kerülte a politikai állásfoglalásokat. Ennek ellenére neve az elmúlt évtizedben többször is összefonódott Izraellel és a zsidó közösségekkel, ami miatt rendszeresen támadások kereszttüzébe került az Izrael-ellenes aktivisták részéről.
Az idei labdarúgó-világbajnokság során ismét felerősödtek ezek a hangok: több palesztinpárti véleményformáló és aktivista arra buzdította követőit, hogy Argentína ellen szurkoljanak, kizárólag Messi korábbi izraeli kapcsolatai miatt.
A zsidó közösségek melletti kiállás
Messi már pályafutása korai szakaszában kapcsolatba került az argentin zsidó közösséggel.
2011-ben részt vett egy kampányban, amely az 1994-es buenos aires-i AMIA zsidó központ elleni terrortámadás 85 áldozatának emlékét idézte fel és igazságot követelt az áldozatok számára.
Két évvel később, 2013-ban videóüzenetben köszöntötte az izraeli Maccabi Világjátékokra utazó argentin küldöttséget. Ugyanebben az évben az FC Barcelona játékosaként Izraelbe látogatott. A csapat izraeli és palesztin gyermekek számára közös futballprogramokat szervezett,
Messi pedig felkereste a Siratófalat, találkozott Simon Peresz akkori államelnökkel, Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, valamint Nir Barkat jeruzsálemi polgármesterrel is.
A béke mellett állt ki
2014-ben Messi támogatta Ferenc pápa római békemérkőzését, amelynek célja az izraeli–palesztin megbékélés elősegítése volt.
Sérülése miatt ugyan nem tudott pályára lépni, de támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amelyen többek között Diego Maradona és az izraeli válogatott korábbi kapitánya, Josszi Benajun is részt vett.
„Zsidónak” és „cionistának” nevezték
2016-ban Egyiptomban is politikai támadások érték Messit.
Miután jótékonysági célra felajánlotta egyik futballcipőjét, Azmi Mogahed, az Egyiptomi Labdarúgó-szövetség akkori szóvivője élő televíziós adásban „zsidónak” és „cionistának” nevezte az argentin sztárt.
A sportvezető azt állította, hogy Messi „Izraelt támogatja”, és kijelentette: Egyiptom szegényeinek nincs szükségük a segítségére.
Halálos fenyegetések miatt maradt el az izraeli mérkőzés
2018-ban Argentína válogatottja felkészülési mérkőzést játszott volna Izrael ellen Jeruzsálemben. A találkozó előtt a BDS mozgalom világméretű kampányt indított „Argentina No Vayas” („Argentína, ne menjetek”) jelszóval.
Az izraeli nagykövetség később azt közölte, hogy a mérkőzést végül a Messi ellen érkező halálos fenyegetések miatt mondták le.
Néhány hónappal később a FIFA egy évre eltiltotta Dzsibríl Radzsúbot, a palesztin labdarúgó-szövetség akkori elnökét, miután nyilvánosan arra szólította fel a szurkolókat, hogy égessék el Messi mezét és fényképeit, ha az argentin csapat Izraelbe látogat.
Izraelben ismét pályára lépett
A botrány ellenére Argentína 2019-ben ismét vállalta az izraeli szereplést. A Tel-Avivban rendezett Uruguay elleni mérkőzésen Messi gólt szerzett a Bloomfield Stadion 29 ezer nézője előtt. A lelátón ott volt Reuven Rivlin izraeli államelnök is.
Messi később a Paris Saint-Germain játékosaként is kétszer pályára lépett Izraelben a Maccabi Haifa ellen a Bajnokok Ligájában.
Izraeli technológiai cégek arca lett
A futballsztár üzleti kapcsolatai is gyakran váltottak ki politikai vitákat.
2017-ben a tel-avivi székhelyű Sirin Labs technológiai vállalat globális nagykövete lett, majd 2020-ban hároméves együttműködési szerződést írt alá az izraeli OrCam vállalattal, amely látássérültek számára fejleszt mesterséges intelligenciára épülő eszközöket.
Messi neve életet mentett október 7-én
A Hamász 2023. október 7-i terrortámadása során különös szerepet kapott Messi neve. A 90 éves Ester Cunio, a Nir Oz kibuc lakója később elmondta, hogy amikor a Hamász fegyveresei betörtek otthonába, megkérdezte egyiküket, szereti-e a futballt. Miután igenlő választ kapott, közölte vele:
„Én onnan származom, ahonnan Messi.”
A nő szerint ez a rövid beszélgetés hozzájárult ahhoz, hogy a terroristák végül ne öljék meg.
Szabadulása után nyilvánosan is arra kérte az argentin futballsztárt, segítsen fellépni unokája kiszabadításáért, akit a Hamász túszként Gázába hurcolt.
A világbajnokságon ismét célkeresztbe került
Az idei világbajnokság alatt Messi ismét politikai támadások célpontjává vált.
Miután Argentína 3–0-ra legyőzte Algériát, az egyik algériai televíziós elemző azt állította, hogy a „zsidó lobbi” védi Messit és befolyásolja a FIFA döntéseit.
A szakértő szerint Argentína politikai okokból élvez előnyt, mivel Algéria támogatja a palesztin ügyet és Nyugat-Szahara függetlenségét. Ezzel párhuzamosan több népszerű palesztin közösségimédia-influenszer is arra szólította fel követőit, hogy Argentína ellen drukkoljanak, arra hivatkozva, hogy Messi pályafutása során többször is kapcsolatba került Izraellel.
Valóban „cionista” Lionel Messi?
Noha az Izrael-ellenes aktivisták rendszeresen „cionistának” bélyegzik Lionel Messit, erre semmilyen nyilvános kijelentése nem szolgáltat alapot.
Az argentin világsztár soha nem fogalmazott meg politikai állásfoglalást az izraeli–palesztin konfliktusról, és pályafutása során következetesen távol tartotta magát a pártpolitikai vagy geopolitikai vitáktól.
Kapcsolatai Izraellel elsősorban sporteseményekhez, jótékonysági kezdeményezésekhez és üzleti együttműködésekhez kötődnek. Ennek ellenére neve mára a közel-keleti politikai szembenállás egyik szimbólumává vált, jól mutatva, hogy a világ legismertebb sportolói sem tudják teljesen elkerülni a geopolitikai konfliktusok árnyékát.
- 16:59
2019. október 25. - 14:052020. szeptember 11.
- 13:58
2026. június 17.
