Új vita bontakozott ki a palesztinoknak szánt több milliárd eurós uniós segélyről, Ursula von der Leyen szerepéről, valamint arról, hogy végső soron az európai adófizetők is finanszírozzák-e az Izrael ellen irányuló palesztin terrorizmust.
Moritz Körner német szabaddemokrata (FDP) európai parlamenti képviselő arra kényszeríteni akarja az Ursula von der Leyen vezetésével működő Bizottságot, hogy tegye közzé a palesztin terrorizmus esetleges uniós finanszírozásáról szóló összes „gázai aktát”, a banki bizonylatokkal együtt – írja a Bild.
Az általa és a költségvetési bizottság elnöke, a belga Johan Van Overtveldt által megszabott határidő most pénteken jár le.
A német lap szerint az Európai Bizottság legfeljebb az akták egy részét hajlandó nyilvánosságra hozni.
Körner, aki költségvetési szakpolitikus, a Bildnek elmondta: különösen az bosszantja, hogy a Bizottság azt állítja, egy cent sem jutott el a Hamászhoz. Ugyanakkor elismeri: egyáltalán nem tudja megbecsülni, a pénz mekkora része jutott el a Gázai övezetbe. Csak a palesztinoknak nyújtott segélyek teljes összege ismert 2006 és 2023 között: közel 6 milliárd euró.
Egy „elviselhetetlen gyanú”: EU-s pénzek az október 7-i fegyverek mögött
Ehhez még hozzájön, hogy a Bizottság a 2023. október 7-i mészárlás után belső vizsgálatot folytatott az EU palesztinoknak nyújtott kifizetéseiről, és nem talált visszaélésekre utaló jeleket. De a humanitárius segély felhasználását (amelynek összege 1,25 milliárd euró) nem vizsgálták. Körner attól tart, hogy „a Hamász is részesült belőle.”
Állítólag például Gázában a terrorszervezet ellenőrizte, ki kapja meg a nagyrészt Európából finanszírozott szociális segélyeket, és a készpénzre váltáskor akár 30 százalékot is visszatartottak.
Az is kiderült, hogy a terroristák lefoglalták a segélyszállítmányokat, és pénzzé tették őket.
Végül – ahogy a német lap fogalmaz – egy „elviselhetetlen gyanú” is felmerül: vajon az iszlamisták az Európából érkező segélypénzekből vásárolták-e azokat a fegyvereket, amelyekkel 2023. október 7-én több mint 1200 izraelit meggyilkoltak? Vajon ezekből építették-e azokat a terroralagutakat, amelyekben hónapokig fogva tartották, kínozták és éheztették túszaikat, a holokauszt óta a zsidók ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény során?
Ragaszkodnak a „pay for slay” gyakorlat fenntartásához
A Júdea-Szamáriába (Ciszjordániába) évtizedek óta áramló pénzek tekintetében is kétségek merülnek fel a helyes felhasználásukkal kapcsolatban – írja a Bild. Így például az EU által társfinanszírozott tankönyvek máig nyíltan szítják az Izrael elleni gyűlöletet.
Ezenkívül amerikai források szerint a Palesztin Hatóság kitart a sokéves „pay for slay” gyakorlat folytatása mellett:
a holokauszttagadó palesztin elnök, Mahmúd Abbász (aki 2009 óta demokratikus legitimáció nélkül van hatalmon) apparátusa továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy „terrorista-nyugdíjakat” fizessen az öngyilkos merénylőknek („mártíroknak”) és családtagjaiknak.
Körner ezért azt követeli, hogy a segélypénzek egy részét fagyasszák be, amíg az ekörüli kétségek nem oszlanak el.
Az Európai Bizottság egy levél szerint „nagyon komolyan” veszi Körner aggályait, a német lapnak adott nyilatkozatában azonban visszautasítja azt a vádat, hogy nem lenne átlátható.
Ilze Juhansone főtitkár június 3-i határozatában a kikért „gázai aktákról” az áll: „A kért dokumentumok konkrét, egyedi vizsgálatához szükséges munkaterhelés aránytalan.” Több mint 400 000 oldalról van szó, amelyeket szerintük előbb át kell olvasni, és részben anonimizálni kell.
„Egy személynek tehát napi négy óra munkaidő mellett 6666 munkanapra lenne szüksége az összes dokumentum átolvasásához.” Ez körülbelül 29 évnek felel meg.
Ezzel együtt kedden fordulatot vett a vita – írja a Bild: a Közel-Keletért, Észak-Afrikáért és az Öböl-térségért felelős főigazgatóság személyes találkozóra hívta meg Körnert, hogy mégiscsak találjanak megoldást. Ha ez nem sikerül, a vita az Európai Bíróság elé kerülhet.
Az Európai Adófizetők Szövetsége szerint a palesztinoknak nyújtott támogatások felülvizsgálata már régóta esedékes. A szervezet vezetője, Michael Jäger közölte: „A visszaélések – egészen a terrorizmus finanszírozásáig -már évek óta ismertek. Vagy az akarat, vagy a bátorság hiányzik, hogy ezen változtassunk.”
Képünkön Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2022-ben Ramallahban, Mohamed Stajje akkori miniszterelnökkel. Fotó: Anadolu via AFP
- 17:00
2023. április 30. - 20:552019. július 2.
- 15:192019. július 15.
