Éles tiltakozást váltott ki Ausztriában a döntés, hogy lebontják az ország második legnagyobb női koncentrációs táborának maradványait, helyükre pedig Lidl-áruház és hűtőraktár épül. Zsidó szervezetek és történészek szerint a beruházás a holokauszt emlékének meggyalázása, ám a műemlékvédelmi hivatal nem látta indokoltnak a helyszín védetté nyilvánítását.
Ausztria egyik legvitatottabb beruházása készül megvalósulni Leobersdorf közelében: a második világháború idején működő hirtenbergi női koncentrációs tábor maradványait lebontják, helyükön pedig Lidl-áruház, valamint egy nagyméretű hűtőraktárból és logisztikai központból álló ipari komplexum épül.
A Hirtenberg nevű altábor 1944 szeptemberében jött létre a mauthauseni koncentrációstábor-rendszer részeként.
A táborba elsősorban Auschwitzból átszállított zsidó nőket hurcoltak, akiket lőszergyártásra kényszerítettek.
A tábort 1945 áprilisában, a háború végéhez közeledve ürítették ki.
Ingatlanüzlet a koncentrációs tábor helyén
A beruházás hátteréről elsőként a Wiener Zeitung számolt be. A lap szerint a terület értékesítéséből jelentős haszonra tett szert Leobersdorf polgármestere és ingatlanfejlesztője, Andreas Ramharter.
Cége több mint 15 millió euróért adta el az ingatlant Thomas Rattensperger üzletembernek, miközben az átminősítésnek köszönhetően Ramharter további 1,34 millió euró nyereséghez jutott.
A tervek szerint a helyszínen több rakodóállással, fagyasztóegységekkel és szállítási infrastruktúrával rendelkező logisztikai központ épül, amelyhez egy Lidl-áruház is kapcsolódik.
„A történelem sötét fejezetét nem lehet bevásárlóközponttal eltakarni”
A beruházás terve már 2024-ben komoly felháborodást váltott ki. Barbara Glück, a Mauthauseni Emlékhely igazgatója a tábor maradványainak lebontását egyszerűen „szégyennek” nevezte. Oskar Deutsch, a Bécsi Izraelita Hitközség (Israelitische Kultusgemeinde Wien) elnöke úgy fogalmazott, hogy a helyszínt meg kellett volna őrizni, hogy emlékeztessen „történelmünk e sötét fejezetére”, és hangsúlyozta:
„Ezt a helyet nem szabadna bevásárlóközpont alá temetni.”
Deutsch szerint különösen felháborító, hogy valakik anyagi haszonra tesznek szert egy olyan helyszínen, ahol embereket kínoztak és gyilkoltak meg.
„Itt a megkínzott és meggyilkolt nők emlékének rovására termeltek profitot.”
A műemlékvédelem zöld utat adott
A tiltakozások ellenére az Osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a tábor megmaradt építészeti elemei nem indokolják a műemléki védettséget, ennek alapján engedélyezték az építkezést.
A Mauthausen Guides kutatásai szerint a hirtenbergi táborban összesen mintegy 400 női foglyot tartottak fogva.
Az első transzport 1944. szeptember 28-án érkezett Auschwitzból, 391 nővel. November 27-én újabb 11 foglyot szállítottak a táborba: közülük hárman Auschwitzból, nyolcan pedig a ravensbrücki női koncentrációs táborból érkeztek. A foglyok legnagyobb csoportját 194 szovjet – főként orosz – nő alkotta. Rajtuk kívül 101 olasz nő raboskodott a táborban, többségük az akkor Olaszországhoz tartozó szlovén határvidékről származott.
A foglyok között volt még 95 lengyel, öt jugoszláv, három magyar, két horvát, valamint egy-egy német és szlovák nő is.
A legfiatalabb rab mindössze 16 éves volt, míg a legidősebb egy 58 éves lengyel nő.
