Újabb fronton támadja az Egyesült Államokat Irán. A teheráni rezsim igazságügyi vezetője bejelentette, hogy az Iszlám Köztársaság nemzetközi bíróságokon indít eljárásokat Washington ellen állítólagos emberi jogi jogsértések miatt, és amennyiben lehetősége nyílik rá, amerikai vagyoneszközök lefoglalásába is kezd. A fenyegetés újabb jele annak, hogy a nukleáris tárgyalások és a katonai feszültségek mellett a jogi hadviselés is egyre hangsúlyosabb eszközzé válik Teherán kezében.
Az iráni állami és diaszpóra-médiában vasárnap megjelent beszámolók szerint Gholam-Hossein Mohseni Ejei, Irán igazságügyi vezetője az úgynevezett American Human Rights Week rendezvényen jelentette be a lépést. Az esemény célja az Egyesült Államok által elkövetett – Teherán szerint – emberi jogi visszaélések bemutatása volt.
Ejei azt állította, hogy iráni bíróságok már korábban is hoztak ítéleteket amerikai tisztviselők ellen, akik szerinte „bűncselekményeket követtek el az iráni nép ellen”.
Elismerte ugyanakkor, hogy Irán lehetőségei korlátozottak ezen személyek vagyonának megszerzésére, de hangsúlyozta: ha hozzáférnek amerikai tulajdonhoz, azt lefoglalják.
„Mostantól, ha hozzáférünk bűnöző amerikaiak vagyonához, bírósági ítéletek alapján elkobozzuk azokat” – jelentette ki.
Előzmény: már egyszer lefoglaltak amerikai olajat
Az iráni főbíró felidézte, hogy Teherán korábban már lefoglalt egy amerikai érdekeltségű hajót „az amerikai bűncselekmények áldozatainak javára”. Bár konkrétan nem nevezte meg a hajót, nyilatkozata valószínűleg az Advantage Sweet tankerre utalt.
Az iráni haditengerészet 2023-ban az Ománi-öböl nemzetközi vizein foglalta le a Marshall-szigeteki zászló alatt közlekedő tartályhajót. A fedélzeten mintegy 50 millió dollár értékű kuvaiti nyersolaj volt, amelyet a Chevron számára, Texas felé szállítottak.
2024 márciusában egy iráni bíróság olyan betegek javára döntött, akik azt állították, hogy az amerikai szankciók megakadályozták ritka bőrbetegségük kezeléséhez szükséges gyógyszerek importját. A bíróság 6,8 milliárd dollár kártérítés megfizetésére kötelezte az amerikai kormányt és több tisztviselőt.
A félhivatalos Fars News Agency szerint ezután az iráni hatóságok bejelentették, hogy az Advantage Sweet fedélzetén lévő olajat kirakodják.
Jogi hadviselés Washington ellen
Ejei közölte, hogy az iráni külügyminisztériummal közösen „komoly és szorgalmas” munkát kezdtek annak érdekében, hogy nemzetközi bíróságokon háborús bűnökkel kapcsolatos kereseteket nyújtsanak be az Egyesült Államok ellen.
Az iráni vezető szerint Washington a legutóbbi konfliktus során háborús bűnöket követett el, amikor szándékosan civil létesítményeket támadott.
Azt állította, hogy amerikai rakéták oktatási, egészségügyi és lakóövezeteket is célba vettek, olyan helyeken, ahol több kilométeres körzetben sem volt katonai objektum. Szerinte ezek mind külön vádpontként szolgálhatnak egy jövőbeli nemzetközi perben.
Az iráni külügy korábban azt is állította, hogy az amerikai hadsereg szándékosan támadta meg a part menti Sirik város vízellátási infrastruktúráját, amivel több mint 20 ezer ember ivóvízellátását veszélyeztette tíz faluban.
Washington és Jeruzsálem ezzel szemben következetesen azt hangsúlyozza, hogy csapásaik elsősorban Irán katonai, nukleáris és politikai infrastruktúráját célozták.
A Perzsa-öböl is célkeresztben
Katonai elemzők szerint Irán fenyegetése nem csupán jogi természetű. Lynette Nusbacher hadtörténész szerint amerikai érdekeltségű rakományok lefoglalása komoly stratégiai kockázatot jelent.
Szerinte egy amerikai tulajdonú rakományt szállító hajó lefoglalása – még ha sem a hajótest, sem a legénység nem amerikai – éveken át nyomás alatt tarthatja Washingtont, és jelentősen megnehezítheti az amerikai energiacégek működését a Perzsa-öbölben.
Nusbacher szerint a térség arab monarchiái is kényes helyzetbe kerülhetnek, mert miközben globális partnereikkel próbálják erősíteni kapcsolataikat, kénytelenek figyelembe venni Irán katonai elérési képességeit is.
