Újabb repedések látszanak az amerikai–iráni megállapodás felszínén: miközben JD Vance amerikai alelnök áttörésről beszél, Teherán nyíltan cáfolja Washington állításait. Az iráni vezetés szerint sem atomellenőrök visszatéréséről, sem a befagyasztott pénzek feletti amerikai kontrollról nincs szó — sőt, Libanon miatt akár az egész alku is veszélybe kerülhet.
Irán kedden egyértelműen cáfolta JD Vance amerikai alelnök kijelentését, miszerint Teherán beleegyezett abba, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei ismét hozzáférjenek az iráni nukleáris létesítményekhez.
Eszmail Baghaei iráni külügyi szóvivő közölte: nem történt találkozó Rafael Grossi IAEA-főigazgatóval Svájcban, és jelenleg nincs semmiféle megállapodás arról sem, hogy az ENSZ atomfelügyelete megvizsgálhatná a közelmúltbeli izraeli–amerikai csapásokban megrongálódott iráni létesítményeket.
Baghaei szerint Irán továbbra is csak a nukleáris nonproliferációs szerződésből (NPT) és a meglévő biztosítéki megállapodásaiból fakadó kötelezettségeit teljesíti — sem többet, sem kevesebbet.
Ez nyílt ellentmondásban áll Vance hétfői nyilatkozatával, amelyben az alelnök azt állította, hogy Irán visszahívja az IAEA ellenőreit, amit ő „jelentős mérföldkőnek” nevezett az iráni atomprogram felszámolása felé. A feszültség különösen érzékeny, mert az IAEA korábban többször is azzal vádolta Iránt, hogy akadályozza az ellenőrzéseket, valamint nem ad teljes képet a magasan dúsított uránkészleteiről, különösen azután, hogy az anyag egy része feltehetően a tavaly júniusi, 12 napos izraeli–iráni háború amerikai csapásai során föld alá került.
Izrael régóta hangsúlyozza, hogy Irán atomprogramja messze túlmutat a polgári felhasználáson. Bár Teherán továbbra is békés célokra hivatkozik, az urándúsítás mértéke jóval meghaladta a civil felhasználáshoz szükséges szintet, miközben a rezsim rendszeresen akadályozta a nemzetközi ellenőrzéseket.
A befagyasztott milliárdok sorsa is vita tárgya
Nem ez volt az egyetlen pont, ahol Teherán szembement Washington kommunikációjával.
Ali Bahreini, Irán genfi ENSZ-nagykövete kijelentette: kizárólag Irán dönthet arról, mire költi a felszabadított pénzeszközeit, miután azok kikerülnek a szankciós zárolás alól.
A diplomata visszautasította Vance korábbi állítását, amely szerint Washington azt szeretné, ha a felszabaduló iráni vagyon kizárólag ellenőrzött csatornákon keresztül, például amerikai mezőgazdasági termékek vásárlására lenne felhasználható. Az amerikai terv szerint – amelyet Vance szerint Jared Kushner és katari közvetítők dolgoztak ki – az iráni pénzek felszabadítását Doha és Washington közösen felügyelné. Bahreini szerint ilyen külső befolyás nem elfogadható.
Az iráni befagyasztott vagyon nagyrészt külföldön ragadt olajbevételekből és jegybanki tartalékokból áll. A jelenlegi megállapodás első szakaszában nagyjából 12 milliárd dollár felszabadítása várható.
Libanon lehet az alku Achilles-sarka
Bár Bahreini elismerte, hogy a tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, figyelmeztetett: Libanon könnyen felboríthatja az egész megállapodást.
Miután kedden két ember meghalt egy dél-libanoni izraeli csapásban, az iráni fél jelezte, hogy a libanoni helyzet az alku szerves része.
Az iráni álláspont szerint bármilyen izraeli katonai akció, amely sérti a tűzszüneti mechanizmust, veszélyezteti az amerikai–iráni egyeztetéseket. Bahreini szerint az Egyesült Államoknak nyomást kellene gyakorolnia Izraelre a támadások leállítása érdekében.
Az IDF ugyanakkor közölte, hogy a csapás fegyveres Hezbollah-terroristákat célzott, akiket izraeli erők közelében azonosítottak.
Izraelben továbbra is komoly fenntartások övezik az amerikai–iráni memorandumot. Jeruzsálem attól tart, hogy a megállapodás nem oldja meg a konfliktus alapvető kérdéseit: sem az iráni atomprogram, sem a ballisztikus rakétaprogram, sem pedig a rezsim regionális destabilizáló szerepe nem szűnik meg.
