Új szakaszba léphet az izraeli–libanoni viszony: kedden Washingtonban ülnek tárgyalóasztalhoz a két ország küldöttségei, hogy a Hezbollah dél-libanoni lefegyverzéséről és – ami korábban elképzelhetetlennek tűnt – az esetleges diplomáciai normalizációról egyeztessenek. A háttérben az Egyesült Államok, Katar és immár ismét Irán is aktív szerepet játszik.
Az izraeli és a libanoni delegáció háromnapos washingtoni tárgyalássorozatra érkezik, amely két párhuzamos csatornán zajlik majd: politikai-diplomáciai, illetve katonai-biztonsági szinten. Az izraeli küldöttséget Yechiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete vezeti, aki elsősorban a politikai és diplomáciai kérdésekre fókuszál. A katonai egyeztetéseket külön tárgyalási körben Amichai Levin dandártábornok, az IDF stratégiai tervezési részlegének vezetője irányítja. A libanoni delegáció élén Nada Hamadeh Maawad, valamint a korábbi washingtoni nagykövet, Simon Karam áll.
A tárgyalások központi témája a Hezbollah katonai infrastruktúrájának felszámolása Dél-Libanonban.
Ki lépjen előbb?
A megbeszélések egyik legfontosabb pontja egy amerikai támogatással kidolgozott pilotprogram, amelynek keretében a libanoni hadsereg fokozatosan bevonulna kijelölt dél-libanoni területekre, és megkezdené a Hezbollah fegyveres infrastruktúrájának felszámolását. A legnagyobb nézeteltérés azonban máris kirajzolódott.
Libanon azt szeretné, hogy a program olyan térségekben induljon, amelyek jelenleg izraeli katonai ellenőrzés alatt állnak.
A bejrúti álláspont szerint Izraelnek minden egyes területről vissza kellene vonulnia, amint a libanoni hadsereg átveszi az ellenőrzést.
Izrael ezt túl kockázatosnak tartja. Jeruzsálem ragaszkodik ahhoz, hogy a folyamat olyan területen induljon, ahol jelenleg nincs izraeli katonai jelenlét, így először bizonyítható lenne, hogy a libanoni hadsereg valóban képes-e a Hezbollah lefegyverzésére. Izraeli tisztviselők szerint csak akkor jöhet szóba teljes kivonulás, ha Bejrút kézzelfogható eredményeket mutat fel.
Másképp fogalmazva: Izrael előbb bizonyítékot akar látni arra, hogy Libanon nemcsak ígéri, hanem végre is hajtja a Hezbollah visszaszorítását.
Irán árnyéka ismét megjelent Libanon felett
A washingtoni tárgyalások egyik legérzékenyebb aspektusa, hogy Irán ismét formális szerepet kapott a libanoni rendezésben. Ez a múlt heti svájci amerikai–iráni egyeztetések után vált nyilvánvalóvá, amikor Washington és Teherán megállapodott egy úgynevezett „deconfliction cell”, vagyis konfliktusmegelőző koordinációs mechanizmus létrehozásáról Libanon ügyében.
A mechanizmus célja elvileg az, hogy megakadályozza az újabb katonai eszkalációt Libanonban.
Hétfőn Joseph Aoun libanoni elnök erről egyeztetett Jared Kushner-rel, JD Vance-szel és Mohammed bin Abdulrahman Al Thani-val. Ez azonban Bejrútban is komoly kérdéseket vet fel. Nyugati diplomaták szerint több magas rangú libanoni tisztviselő zárt ajtók mögött értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok miért segíti Irán befolyásának visszatérését Libanonba, miközben az elmúlt hónapokban épp sikerült visszaszorítani Teherán mozgásterét.
A másik nagy aggodalom, hogy az iráni szerepvállalás felbátoríthatja a Hezbollahot az ellenállásra.
A terrorszervezet vezetői már most azt hangsúlyozzák, hogy semmilyen lefegyverzésről nem lehet szó addig, amíg Izrael teljesen ki nem vonul libanoni területekről.
