Hasszan Khomeini, a néhai hírhedt ajatollah unokája, Teherán számára jelentős „győzelemként” üdvözölte az Egyesült Államok és Irán közötti szándéknyilatkozatot. Az iráni állami média által sugárzott beszédében azt ígérte: mostantól kezdődik a „nagy dzsihád”.
A győzelem megőrzése érdekében az irániaknak „távol kell tartaniuk magukat az értelmetlen vitáktól, az egótól és az önközpontúságtól fakadó vitáktól” – mondta Khomeini.
A „nagy dzsihád” kifejezést gyakran használják a belső, lelki küzdelemre, míg a „kis dzsihád” a fegyveres konfliktusra utal – emlékeztet a The Jerusalem Post.
Nem egyértelmű, hogy Khomeini mely vitákra utalt, de a rezsim eddigi működését tekintve valószínűtlen, hogy megelégednének a dzsihád spirituális oldalával.
Ráadásul a rezsimnek nehézséget okoz a növekvő belföldi ellenzéki hangok elfojtása, ami legszembetűnőbben a romló gazdasági körülmények miatt kitört januári tüntetések során mutatkozott meg.
Khomeini dzsihádja: belső repedések a rendszerben?
Emberi jogi szervezetek szerint több tízezer tüntetőt öltek meg (más becslések 30-40 ezer meggyilkolt tüntetőből indulnak ki – a szerk.), és több tízezer embert vettek őrizetbe a biztonsági erők. A megtorlás során a rezsim országos internet-leállítást rendelt el, megakadályozva ezzel a független megfigyelőket abban, hogy dokumentálják és kivizsgálják az elnyomást.
Az Izraellel és az Egyesült Államokkal folytatott háború szintén arra késztette sokakat, hogy a rezsim legfelső vezetésében megosztottságot észleljenek.
Az iráni parlament keményvonalas képviselőinek a szándéknyilatkozatot elutasító kritikája több utcai tüntetéshez vezetett a rezsim támogatói részéről. A keményvonalas Paydari Front hangosan elítélte a vezetést a tárgyalásokba való bekapcsolódás miatt, annak ellenére, hogy sok szakértő a megegyezésben rögzített feltételeket – Khomeninihez hasonlóan – nagyrészt a rezsim számára kedvezőnek tartja.
Egyes tüntetéseken rögzítették, ahogy a tüntetők Abbasz Aragcsi külügyminiszter kivégzését követelték.
Érdemes a helyén kezelni Khomeinit
„Az amerikaiak által hozott intézkedések sok országot térdre kényszeríthettek volna” – mondta Khomeini a Hormuzi-szoros blokádjáról. „Az Iszlám Köztársaság és az iráni nép képességei rendkívül nagyok. Ez a tanulság, amit mindebből levonunk.”
Khomeini – akit az izraeli lap szerint széles körben reformista hangnak tekintenek – beszéde egy finom ösztönzés volt az iszlám rezsim számára, hogy a háborús retorika helyett inkább az országra összpontosítson -nyilatkozta Dr. Lynette Nusbacher hadtörténész a The Jerusalem Postnak.
Bár beszéde egy szélesebb körű iráni hatalmi harc közepette hangzott el, ez nem „nagy hatalmi lépés volt részéről”, inkább egy természetes átmenet egy közhivatalnok szerepébe – véli a szakértő. Mivel a rezsim nagy részét Izrael és az Egyesült Államok megsemmisítette, a kutatók kísértésbe eshetnek, hogy egy ismerős nevet keressenek, amelyre összpontosíthatnak – mondta Nusbacher.
„Hasszan Khomeini neve nagy hatással bír. Az iráni szakértők évek óta jól ismerik őt, és ez arra csábít, hogy több figyelmet szenteljünk neki, mint amennyit talán megérdemel. Lehet, hogy végül magas rangú vezetői pozícióba kerül; lehet, hogy végül ő lesz a legfőbb vezető. De jelenleg nem hagyhatjuk, hogy az ő személyéről alkotott ismereteink miatt többet lássunk benne, mint ami valójában.”
Képünkön Maszúd Peszeskján iráni elnök (b) és Hasszan Khomeini. Fotó: Iranian Presidency / AFP
