Donald Trump újabb nagyívű kijelentésekkel értékelte az amerikai–iráni megállapodást: az amerikai elnök szerint a Washington és Teherán között létrejött memorandum lényegében Irán feltétel nélküli kapitulációját jelenti. Az Axiosnak adott interjújában Trump azt is hangsúlyozta, hogy szerinte hatalmának nincsenek valódi korlátai, és az amerikai katonai fellépés gyakorlatilag rezsimváltást idézett elő Iránban.
Donald Trump az Axiosnak adott interjúban úgy értékelte az amerikai–iráni memorandumot, hogy az nem egyszerű diplomáciai egyezség, hanem olyan megállapodás, amelyet ő Irán gyakorlatilag feltétel nélküli megadásaként értelmez.
Trump szerint az Egyesült Államok katonai akciói olyan súlyos károkat okoztak az iráni állam katonai és vezetői struktúrájában, hogy az alapjaiban változtatta meg az ország hatalmi viszonyait.
Trump szerint Irán katonailag összeomlott
Az amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok hadműveletei szinte teljesen szétverték Irán haderejét, beleértve a légierőt, a légvédelmi rendszereket és a haditengerészetet is. Elmondása szerint a támadások az iráni vezetés legfelsőbb szintjét is megrázták.
Trump külön kitért Irán vallási-politikai vezetésére is.
Szerinte az előző vezetői kör kiiktatásával de facto rezsimváltás történt, miközben a jelenlegi legfelsőbb vezető, Modzstaba Hámenej súlyosan meggyengült helyzetbe került.
Trump úgy jellemezte, hogy Modzstaba Hámenej karaktere jelentősen eltér apjáétól, ugyanakkor szerinte sérülései ellenére továbbra is bizonyos fokú elszántságot mutat. Ezeket az állításokat ugyanakkor független források eddig nem támasztották alá teljes mértékben.
Trump szerint Izrael az ő fellépésének köszönheti a túlélését
Trump az interjú során ismét saját szerepét hangsúlyozta Izrael biztonságának megőrzésében. Szerinte, ha Washington nem lépett volna fel katonailag Irán ellen, Izrael létét közvetlen fenyegetés érte volna.
Az elnök azt állította, hogy Teherán atomfegyver birtokában nemcsak Izraelt, hanem több kulcsfontosságú amerikai szövetségest is fenyegetett volna, köztük Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Kuwait és Bahrain országokat.
Irán vezetőit Trump sajátos stílusában „primitív zseniknek” nevezte, míg az amerikai hadműveleteket egy szükséges beavatkozásként írta le, amelynek célja egy különösen veszélyes rezsim megállítása volt.
Izrael és Washington kapcsolatáról szólva Trump pozitívan nyilatkozott Benjamin Netanjahu miniszterelnökről, és azt sugallta, hogy Jeruzsálem nagy mértékben figyelembe veszi az ő stratégiai elképzeléseit. Szerinte ez Libanon esetében is megmutatkozhat, különösen az Hezbollah elleni jövőbeli katonai fellépések kapcsán.
„Nincsenek korlátok”
Az interjú legfigyelemfelkeltőbb része az volt, amikor Trumpot arról kérdezték, az iráni háború tanított-e neki valamit saját hatalmának korlátairól.
Az elnök erre lényegében azt felelte, hogy szerinte az Egyesült Államok erejét tekintve nincsenek valódi korlátok, hiszen Amerika rendelkezik messze a legerősebb hadsereggel a világon.
Trump visszautasította azokat a kritikákat is, amelyek szerint nem lépett fel elég keményen Iránnal szemben. Álláspontja szerint ennél agresszívebb stratégia csak további hetekig tartó intenzív bombázást jelentett volna.
Szerinte azonban ennek túl súlyos globális gazdasági következményei lettek volna, különösen a Hormuzi-szoros miatt. Trump hangsúlyozta, hogy a szoros lezárása azonnali olajpiaci sokkot idézett volna elő, aknákkal és hónapokig tartó ellátási zavarokkal.
Az elnök arra is figyelmeztetett, hogy egy elhúzódó háború könnyen világgazdasági válságba torkollhatott volna. Utalásában Herbert Hoover egykori amerikai elnök példáját hozta fel, aki a nagy gazdasági világválság idején volt hivatalban — Trump világossá tette, hogy semmiképp sem szeretne hasonló örökséget maga után hagyni.
Trump szerint az alku máris gazdasági fellendülést hozott
Trump végül a megállapodás gazdasági eredményeit méltatta. Elmondása szerint a Hormuzi-szoros újranyitása után az olajárak csökkenésnek indultak, a tengeri kereskedelem helyreállt, és a tőzsde is erős emelkedést mutatott.
Az amerikai elnök ezt saját diplomáciai stratégiájának sikeres bizonyítékaként értékelte, és úgy vélte, a megállapodásnak köszönhetően globálisan javult a gazdasági helyzet.
