Rendkívüli római kori régészeti lelet került elő Izraelben.
A régészeti hatóság emberei szerint még most is nehéz szavakba önteni a felfedezés jelentőségét.
Az izraeli régészek különleges római szobrokra bukkannak
Két, kivételes állapotban fennmaradt római kori márványszobrot tártak fel régészek Izraelben, a Binyamina település közelében végzett ásatások során. A szakemberek szerint a felfedezés „egy életben egyszer adódó” régészeti szenzációnak számít, és évtizedek óta nem került elő hasonló lelet a térségből.
A szobrokat egy római-bizánci kori borkészítő üzem feltárása közben találták meg, nem messze az egykori római központtól, Caesarea városától. Az egyik márvány mellszobron görög nyelvű felirat is olvasható, amely a „Lükurgosz” nevet őrizte meg. Michael Sorotskin, az izraeli műemlékvédelmi hatóság régésze szerint a felfedezés teljesen váratlanul érte a kutatókat.
„A borprés feltárása közben a munkások szóltak, hogy valami kilóg a földből. Rögtön éreztük, hogy olyasmire bukkantunk, aminek nem kellene ott lennie. Először azt hittük, szokványos kerámiatöredékekről van szó, de hamar kiderült, hogy márvány. Ezután lassan kirajzolódott a két szobor” – mesélte.
A régészeti hatóság emberei szerint még most is nehéz szavakba önteni a felfedezés jelentőségét.
Rejtélyes körülmények között temették el őket
Az ásatást vezető régészek, Eliran Oren és Avishag Reiss elmondták, hogy a szobrok nem eredeti helyükön kerültek elő. A leleteket gondosan egymás mellé fektetve, arccal lefelé helyezték el egy használaton kívüli bortároló gödörben.
A kutatók egyelőre nem tudják, miért rejtették el a szobrokat, de elképzelhetőnek tartják, hogy valaki meg akarta őrizni őket az utókor számára. A különleges lelet ráadásul az ásatás utolsó napján került elő.
„Teljesen váratlan volt. Valahogy azonban a legnagyobb felfedezések mindig az utolsó pillanatban történnek”
– jegyezték meg a régészek.
Lükurgosz alakját ábrázolhatja az egyik szobor
Peter Gendelman, a Caesarea térségének szakértője szerint a római korban az ilyen márványszobrok középületeket és előkelő villákat díszítettek.
Nem messze a mostani lelőhelytől korábban egy római fürdő maradványait is feltárták, ezért elképzelhető, hogy a szobrok egy gazdag caesareai polgár villájából származnak.
A görög felirat alapján az egyik alkotás Lükurgoszt ábrázolhatja. A történészek két ismert személyt említenek e néven: Lükurgoszt, Spárta alapítóját, illetve az athéni Lükurgoszt, az i. e. 4. század neves athéni szónokát és politikusát A kutatók szerint egyelőre korai lenne biztos következtetéseket levonni, a leletek tudományos vizsgálata még csak most kezdődik.
A két márványszobrot ezen a héten mutatják be először a nyilvánosságnak a Eretz Israel Museum régészeti konferenciáján. A múzeum vezetése szerint rendkívül ritka, hogy közel 1700 éves márványszobrok ilyen jó állapotban kerüljenek elő. A konferenciát az izraeli régészeti hatóság, a Tel Aviv Egyetem régészeti intézete és a Bar-Ilan Egyetem szakemberei közreműködésével rendezik meg.
