Történelmi támadást hajtott végre a két szövetséges ország légiereje.
A háború során az Egyesült Arab Emírségek több tucat légicsapást hajtott végre Irán ellen amerikai és izraeli hírszerzési támogatással – adta hírül a Wall Street Journal. A lap egy olyan támadásról is beszámolt, amit Izrael és az Emírségek közösen hajtott végre.
Az arabok is részt vettek az iráni háborúban
A WSJ több forrásra hivatkozva azt állítja, hogy az Emírségek az iráni támadásokra válaszul vette célba az iráni energiaipari infrastruktúrát. A műveleteket Amerikával és Izraellel összehangolva hajtották végre, felhasználva mindkét ország hírszerzési értesüléseit.
A háború kezdetén az Öböl menti államok még azt hangoztatták, hogy nem engedik területük vagy légterük felhasználását Irán elleni támadásokhoz. Ez az álláspont azonban több országban megváltozott, miután Teherán rakéta- és dróntámadásokat intézett a térség államai ellen.
A jelentés szerint Irán több mint 2800 rakétát és drónt indított az Emírségek ellen – többet, mint bármely más ország, beleértve Izraelt is.
Válaszul az Emírségek együttműködött az Egyesült Államokkal és Izraellel iráni célpontok elleni csapások végrehajtásában. A célpontok között szerepeltek a Hormuzi-szorosban fekvő Qeshm és Abu Musza szigetek, valamint Bandar-Abbász kikötővárosa és a Perzsa-öbölben található Lavan-sziget olajfinomítója.
Egyre szorosabb izraeli-arab együttműködés
A WSJ szerint az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó támadás az aszalújehi petrolkémiai komplexum ellen irányult, amelyet Izraellel együttműködve hajtottak végre. A csapás nemzetközi kritikát váltott ki, és állítólag még Donald Trump amerikai elnök is arra kérte Izraelt, hogy hagyjon fel az energetikai létesítmények támadásával.
Amikor újságírók az aszalújehi támadásról és Trump reakciójáról kérdezték, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt válaszolta:
„Izrael egyedül hajtotta végre az aszalújehi gázlétesítmény elleni műveletet.”
A háború során az Emírségek és Izrael kapcsolatai tovább mélyült. A WSJ szerint Izrael Vaskupola-rendszereket és katonákat telepített az országba, miközben több magas rangú izraeli vezető is látogatást tett az Emírségekben.
A látogatók között volt David Barnea, a Moszad vezetője, David Zini, a Sin Bét igazgatója, Eyal Zamir vezérkari főnök, valamint Benjamin Netanjahu is. Utóbbi látogatását az emírségekbeli külügyminisztérium kezdetben cáfolta, majd később Netanjahu szóvivője megerősítette.
Növekvő feszültség az Öböl-államok között
Áprilisban Szaúd-Arábia bírálta az Emírségek keményvonalas megközelítését, és Washingtonnál is jelezte aggályait, mondván: az emírségekbeli légicsapások növelik egy szélesebb körű iráni megtorlás kockázatát.
A hónap elején a Bloomberg arról számolt be, hogy Mohamed bin Zayed Al Nahyan emírségekbeli elnök csalódottságának adott hangot a szomszédos Öböl-államokkal, köztük Szaúd-Arábiával és Katarral szemben, amiért azok nem voltak hajlandók összehangolt katonai választ adni az iráni támadásokra.
A jelentés szerint Mohamed bin Zayed közvetlenül azután több alkalommal is egyeztetett telefonon Mohammed bin Szalman szaúdi trónörökössel, hogy Izrael és az Egyesült Államok február 28-án megkezdte az Irán elleni csapásokat.
Miközben az emírségekbeli vezetés együttműködésre lépett a Trump-adminisztrációval és Izraellel, a térség több állama világossá tette, hogy nem kíván részt venni a konfliktusban. Egy Bloomberg-forrás szerint ez tovább rontotta az amúgy is feszült kapcsolatokat Abu-Dzabi és Rijád között.
A Bloomberg és a Wall Street Journal szerint mindez magyarázatot adhat arra, hogy az Emírségek miért távolodik egyre inkább több öböl menti szövetségesétől, miközben látványosan közeledik Izraelhez. A folyamat egyik legjelentősebb jele az volt, hogy az ország április végén kilépett az OPEC és az OPEC+ együttműködésből.
- 17:00
2026. május 12. - 06:13
2023. január 30. - 10:00
2026. május 28.
