Erőszakos jelenetek zajlottak vasárnap Ankarában, amikor a török rendőrség megrohamozta az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) székházát, könnygázt és gumilövedékeket bevetve az épület előtt összegyűlt párttagok és támogatók ellen. A több órán át tartó patthelyzet végül erőszakos beavatkozással zárult, miközben a párt régi és új vezetése közötti hatalmi konfliktus egyre mélyült. Helyszíni felvételek szerint a rohamrendőrök könnygázfelhők közepette hatoltak be az épületbe, miközben újságírókat is eltávolítottak a helyszínről. A beszámolók szerint az akció során ajtók és bútorok rongálódtak meg.
A feszültség már napok óta nőtt, miután egy fellebbviteli bíróság érvénytelenítette Ozgur Ozel 2023 novemberi megválasztását a párt élére, és felfüggesztette őt, valamint a párt vezetését.
A döntés értelmében a korábbi pártelnöknek, Kemal Kilicdaroglu kellene visszatérnie a vezetői pozícióba, aki 13 éven át irányította a CHP-t, ám országos választást egyszer sem tudott nyerni.
Az ítélet különösen érzékeny pillanatban érkezett: Özel vezetésével a párt komoly sikert ért el a 2024-es törökországi önkormányzati választásokon, súlyos vereséget mérve Recep Tayyip Erdogan elnök kormánypártjára.
| A Köztársasági Néppárt (CHP) Törökország legrégebbi politikai pártja, amelyet 1923-ban alapított a modern török állam megteremtője, Musztafa Kemal Atatürk. A párt ideológiájának középpontjában a szekularizmus, a nyugati orientáció és az állam erős szerepe áll, történelmileg pedig a kemalista hagyományok legfőbb politikai képviselőjének számít. A CHP hosszú ideig meghatározó erő volt a török politikában, azonban az elmúlt évtizedekben fokozatosan ellenzéki szerepbe szorult.
Az utóbbi években a párt igyekezett megújulni és szélesebb társadalmi bázist megszólítani, különösen a nagyvárosokban. Ennek eredményeként a 2019-es és 2024-es önkormányzati választásokon jelentős sikereket ért el, többek között Isztambul és Ankara vezetését is megszerezve. Ugyanakkor a pártot folyamatos belső feszültségek és politikai nyomás is terheli, miközben a hatalom részéről rendszeres jogi és politikai kihívásokkal kell szembenéznie. |
Politikai nyomás vagy jogállami döntés?
Az ellenzék szerint a bírósági döntés egyértelműen politikai motivációjú, és célja a CHP meggyengítése a közelgő választások előtt.
A párt ugyanis az elmúlt időszakban számos jogi eljárással szembesült, amelyek több vezetőjét és választott tisztségviselőjét is érintik. A török kormány ezzel szemben következetesen azt állítja, hogy az igazságszolgáltatás független, és a döntések kizárólag jogi alapon születnek.
A politikai feszültséget tovább növeli, hogy a CHP egyik legfontosabb politikusa, Ekrem Imamoglu – akit sokan Erdogan legesélyesebb kihívójának tartanak – már tavaly március óta börtönben van, korrupciós vádak miatt folyó perben.
Elemzők szerint az ellene és más ellenzéki szereplők ellen indított eljárások célja az lehet, hogy a hatalom időben semlegesítse a legveszélyesebb politikai riválisokat.
Székházfoglalás és rendőrségi beavatkozás
A párt többsége Özel mögé sorakozott fel, és a vezetés napok óta a pártszékházban tartózkodott, megakadályozva az új, bíróság által kijelölt vezetés bejutását.
A két tábor vasárnap tárgyalni készült volna a helyzet rendezéséről, ám a helyszínen egyre nőtt a feszültség. Helyi beszámolók szerint olyan csoportok is megjelentek az épület előtt, akikről az ellenzék azt állította, hogy nem párttagok, hanem megfélemlítés céljából küldték őket.
A rendőri jelenlét folyamatosan erősödött, majd Celal Celik, Kilicdaroglu ügyvédje hivatalosan is kérte a hatóságok segítségét az épület kiürítéséhez. Ankara kormányzói hivatala ezt jóváhagyta, ami végül a rendőrségi akcióhoz vezetett.
Recep Tayyip Erdogan 2003 óta vezeti Törökországot – előbb miniszterelnökként, majd elnökként. Bár 2019-ben komoly vereséget szenvedett, amikor az ellenzék több nagyvárost is megszerzett, a hatalma továbbra is stabil.
- 11:10
2024. május 22. - 09:112024. május 23.
- 15:03
2026. március 15.
