Az Ábrahám-egyezmények lendülete megtört és helyét átvette egy regionális, középhatalmi szunnita blokkosodás, amit Izrael a nemzetbiztonsága szempontjából nem hagyhat figyelmen kívül.
A Közel-Kelet biztonsági struktúrája jelenleg egy olyan változáson megy keresztül, amely alapjaiban írja felül a hidegháború óta rögzült szövetségi rendszereket.
Washington egyoldalú kilépése az iráni atomalkuból, a szaúdi olajlétesítmények elleni húszi dróntámadások során mutatott passzivitása, a Hamász elleni izraeli légicsapás Dohában, az iráni-amerikai háború, különösen a Hormuzi-szoros esete és a Perzsa-öböl felperzselése felerősítették a regionális hatalmakban azt az érzést, hogy Amerika nem megbízható szövetségesük.
Maguknak kell gondoskodniuk elrettentő erejükről, védelmi képességeik és szövetségeik diverzifikálásáról.
Amerika nélkül is megoldják?
Ennek egyik határozott lépése volt 2025 őszén a Pakisztán és Szaúd-Arábia között létrejött Stratégiai Kölcsönös Védelmi Megállapodás, amely informálisan kiterjesztette a pakisztáni atomvédőernyőt az Arábiai-félszigetre is.
Majd tovább mélyült a folyamat, azzal, hogy Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Pakisztán külügyminiszterei egy kvadrilaterális fórumot hoztak létre.
A Kvartett célja elmélyíteni egymás között a katonai technológiai információt, felmérni és kiépíteni a közös gyártási kapacitások lehetőségeit.
Ami azért figyelemre méltó, mert a négy ország összesített aktív, tartalékos és paramilitáris állománya meghaladja az 4,3 millió főt, páncélosok, légierő és haditengerészet adatai alapján olyan tömeget képviselhetnek, amely komoly tényezővé válhat a régióban.
Egy konvencionális háború esetén ez a négyes blokk képes lenne uralni a Közel-Kelet és Dél-Ázsia szárazföldi és légi tereit.
Ugyan együttműködésüket az ideológiai törésvonalak, a különböző politikai prioritások és stratégiai célok jelentősen gyengítik.
Iszlám katonai koalíció Izrael határainál
Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök szerint Törökország az új Irán, amely a nukleáris Pakisztánnal és a gazdag Szaúd-Arábiával szövetkezve egy rendkívül erős katonai koalíciót hozhat létre Izrael határai közelében.
Ha ezek az országok összehangolják a légvédelmüket, a hírszerzésüket és a diplomáciai fellépésüket, még ha nem is lesznek kifejezetten ellenségesek Izraellel, komolyan korlátozhatják Jeruzsálem önvédelmi mozgásterét és közel-keleti ambícióit.
A dolog tragédiája, hogy Izrael számára az iráni háború nem választás, hanem egzisztenciális kérdés, 1979 óta tartó fenyegető kényszerpálya csúcsa.
Ezzel párhuzamosan viszont a történelmi jelentőségű, megbékélésre fókuszáló Ábrahám-egyezmények lendülete megtört és helyét átvette egy regionális, középhatalmi szunnita blokkosodás, amit Izrael a nemzetbiztonsága szempontjából nem hagyhat figyelmen kívül.
Ha érdeklik az iszlám NATO kialakulásának részletes okai, folyamata, a négy állam hadseregének részletes vizsgálata, keresse a szerző Substack-oldalán lévő tanulmánycikkét. Dr Kornéli Beáta összes cikkét itt találja. Képünkön a szaúdi légeirő egyik pilótája. Fotó: NurPhoto via AFP
dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
