Rosszul érintette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, hogy a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, a francia elnöki pozíciót megcélzó Jordan Bardella néhány napja elhatárolódott tőle, és láthatóan elmozdult jobbközépre.
Felbosszantotta a jobboldali-populista AfD-t, hogy Jordan Bardella, a francia politika sztárja, a jobboldali nacionalista RN vezetője egy évvel a francia elnökválasztás előtt ilyen egyértelműen elhatárolódik tőle – írja a Welt.
Bardella főleg azt kifogásolta, hogy a német pártban van egy erős EU-ellenes szárny, amely ott akarja hagyni az uniót.
„Bardella úr először legyen elnök, ahelyett, hogy Friedrich Merz nyakába ugrana”
– reagált láthatóan ingerülten az AfD egyik társelnöke, Tino Chrupalla a Welt TV hírcsatornának adott interjúban, amikor a távolságtartással szembesítették. Bardella ugyanis néhány napja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) adott interjújában azt mondta: „Az AfD számos álláspontja összeegyeztethetetlen az elveinkkel”.
Alice Weidel AfD-társelnök: Bardella „politikai előnyt remél”
Alice Weidel társelnök is bosszúsnak mutatkozott az RN lehetséges elnökjelöltjének kijelentései miatt: „Nyilvánvalóan Bardella úr politikai előnyt remél az AfD-tól való elhatárolódásból Franciaországban, de hogy ez hol lenne, számomra nem világos” – nyilatkozta a FAZ-nak.
A Welt TV-nek adott interjúban Chrupalla megpróbált közeledni az RN-hez azzal az érveléssel, hogy a pártot Franciaországban – akárcsak az AfD-t Németországban – „szélsőjobboldalinak” bélyegzik. A sorok között a nézőnek valószínűleg azt kellett volna kiolvasnia: függetlenül attól, hogy a franciák mit mondanak, végül is ugyanahhoz a politikai családhoz tartozunk – írja a német lap.
Míg azonban az RN az elmúlt években a politikai középre mozdult el, hogy a franciák többsége számára választásra alkalmas legyen, az AfD ragaszkodik szélsőséges álláspontjaihoz.
Chrupalla az interjúban megpróbálta belpolitikai kérdésekre terelni a beszélgetést, és elhárítani az ezzel kapcsolatos kellemetlen kérdéseket, például amikor azt mondta, nem akar belemenni abba a versenybe, hogy ki „szélsőjobboldalibb a másiknál”.
Egy ilyen verseny mára egyértelmű eredményt hozna – állapítja meg a Welt.
Az RN ugyanis már nem az a régi Nemzeti Front (FN), amelyet Jean-Marie Le Pen alapított 1972-ben a Waffen-SS egykori tagjaival.
Mióta lánya, Marine 2011-ben átvette a párt elnöki posztját, a „demonizálás megszüntetésének” stratégiáját követi (amelynek része az antiszemitizmussal való éles szembenállás), és amely 2018-ban a párt névváltoztatásában csúcsosodott ki.
Az RN-nek bejött a szélsőségek elutasításának stratégiája
A stratégia sikerét bizonyítja, hogy az RN ma Franciaország legerősebb pártja, és minden közvélemény-kutatásban vezet a 2027 tavaszán esedékes elnökválasztáson, függetlenül attól, hogy ki indul jelöltként, Bardella vagy Le Pen.
Az AfD láthatóan rossz néven vette, hogy Bardella kifejezetten dicsérte Friedrich Merz szövetségi kancellárt, és kiemelte a vele fennálló „egyetértéseket”, például a bürokrácia leépítésének, az európai versenyképesség megerősítésének és a migrációs politikának a kérdéseiben – idézi fel a Welt.
Az RN már évek óta tartja a távolságot a szélsőjobboldali figurákat is magában foglaló AfD-től.
A Correctiv. c lap által közzétett egyik riport körüli felháborodás után Le Pen írásbeli magyarázatot kért az AfD-től az ott felvetett vádakra vonatkozóan, miszerint egy potsdami radikális jobboldali találkozón szóba került a „nem asszimilált állampolgárok” kiutasítása is. Kielégítő válaszok nem érkeztek a német párttól.
Amikor aztán Maximilian Krah, az AfD akkori EP-választási listavezetője, 2024 májusában az olasz La Repubblica és a brit Financial Times c. lapoknak adott interjúban lekicsinyelte az SS bűncselekményeinek súlyát, bekövetkezett a hivatalos szakítás.
„Az AfD-vel kapcsolatos álláspontom határozott” – mondta akkor Marine Le Pen, hozzátéve: „Egy olyan mozgalom, amely a legradikálisabb szárnyának irányítása alá került, a szememben már nem megbízható és elfogadható szövetséges.”
Képünkön Alice Weidel és Tino Chrupalla, az AfD két társelnöke. Fotó: John MACDOUGALL / AFP








