Letette hivatali esküjét Magyar Péter miniszterelnök és az új Országgyűlés

Szombaton történelmi jelentőségű esemény zajlott az Országházban: az újonnan megalakult parlament megválasztotta Magyarország miniszterelnökének Magyar Pétert, aki esküt tett az új Országgyűlés előtt. A Tisza Párt választási győzelmével lezárult a Fidesz–KDNP tizenhat éven át tartó kormányzása, és új politikai korszak kezdődött az ország életében.

Az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel szimbolikája már önmagában is jelezte, hogy az új kabinet szakítani kíván az elmúlt évek politikai gyakorlatával. Magyar Péter bevonulásakor a magyar himnusz mellett a székely himnusz, az európai himnusz és a cigány himnusz is felcsendült, ami korábban példátlan volt parlamenti alakuló ülésen.

A parlamenti ünnepséget a Kossuth téren több tízezres tömeg követte élőben. A telex.hu beszámolója szerint a tér fesztiválszerű hangulatot öltött:

családok, fiatalok, vidékről érkezett támogatók figyelték a történelmi pillanatokat, sokan európai uniós zászlóval érkeztek az eseményre.

Visszatért az EU-s zászló a Parlamentre

Az új parlament első napjának egyik legerősebb szimbolikus üzenete az volt, hogy tizenkét év után ismét kitűzték az Európai Unió zászlaját az Országház épületére. A döntést az új házelnök első intézkedései között jelentette be. A bejelentést hatalmas taps fogadta a Kossuth téren összegyűlt tömeg részéről.

Az új parlamenti vezetés szerint az EU-zászló visszahelyezése annak jelképe, hogy Magyarország ismét „megbecsült tagja” kíván lenni az Európai Uniónak.

Az elmúlt tizenkét évben az uniós lobogó hiányzott az Országház homlokzatáról, ami gyakran vált a magyar kormány és az európai intézmények közötti politikai konfliktusok szimbólumává. A mostani lépés ezért nem csupán protokolláris döntésként értelmezhető, hanem egyértelmű politikai üzenetként is Brüsszel felé.

Magyar Péter elszámoltatást ígért

Az új miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: kormánya egyik legfontosabb feladata az elmúlt évek politikai és gazdasági visszaéléseinek kivizsgálása lesz. Magyar Péter „elszámoltatást” ígért, ugyanakkor azt mondta, hogy

az új korszaknak a jogállamiság helyreállításáról kell szólnia, nem politikai bosszúról.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország csak akkor juthat hozzá a befagyasztott uniós forrásokhoz, ha helyreáll a korrupcióellenes fellépés hitelessége, megerősödik az igazságszolgáltatás függetlensége és biztosítottá válik a sajtószabadság,

az új kabinet egyik legfontosabb vállalása az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lehet.

Magyar Péter hangsúlyozta: „minden magyar miniszterelnöke” kíván lenni, és saját hatalmuk korlátozását is megígérte. Beszédében a politikai kultúra megváltoztatásának szükségességéről beszélt, valamint arról, hogy a parlamentnek ismét a valódi szakmai viták helyszínévé kell válnia.

Vitézy Dávid közlekedési miniszter lesz Magyar Péter kormányában

„Talpra kell állítanunk a válságban lévő vasutat, és haza kell hozzuk az európai uniós forrásokat” – írta Vitézy.

Megalakult az új Országgyűlés

Az alakuló ülés során letették esküjüket az új parlament képviselői is. Az új összetételű Országgyűlésben a Tisza Párt rendelkezik többséggel, ellenzékként a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői kerültek be a törvényhozásba. Az esemény különlegessége volt, hogy

a miniszterelnököt már az alakuló ülés napján megválasztották és azonnal esküt is tett, amire 1990 óta nem volt példa Magyarországon.

A parlamenti eseményeket külföldön is kiemelt figyelem övezte. António Costa, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: „új fejezet kezdődik a magyar történelemben”, és jelezte, hogy az Európai Unió kész együttműködni az új magyar kormánnyal.

Történelmi fordulat a magyar politikában

A 2026-os választások eredménye alapvetően rajzolta át a magyar politikai rendszert. A Tisza Párt alig két év alatt vált meghatározó politikai erővé, és a választási győzelemmel sikerült leváltania az addig domináns Fidesz–KDNP-koalíciót. Magyar Péter politikai felemelkedése példátlan gyorsaságú volt a rendszerváltás utáni magyar politikában.

Az új kormány előtt ugyanakkor komoly kihívások állnak. Az ország gazdasági helyzete, az uniós pénzek körüli viták, az állami intézmények átalakítása és a társadalmi megosztottság kezelése egyaránt az első hónapok legfontosabb kérdései közé tartozik. Elemzők szerint

az új kabinet első száz napja meghatározó lehet abból a szempontból, hogy sikerül-e valóban visszaépíteni a bizalmat a magyar intézményrendszerben.

Köves Slomó: Két döntő kérdés van a magyarországi zsidóság számára a választások után

Az EMIH vezető rabbija az izraeli lap hasábjain fejtette ki álláspontját a zsidóság és Izrael helyzetéről a magyarországi választásokat követően.