Az iráni háború kezdete óta egész Európában, de főleg Németországban fokozódott az Iránból szervezett merényletek és kémkedés veszélye – állítják szakértők. Teherán – orosz mintára – úgynevezett eldobható ügynököket toboroz az online platformokon.
Európai Amerika-, Izrael- és zsidóellenes merényletekhez toboroz ügynököket Teherán. Biztonsági szakértők a Reutersnek úgy nyilatkoztak, hogy mind az Iránból jövő konkrét fenyegetések, mind az eltervezett merényletek száma megnőtt.
Ezenkívül Teherán egyre inkább támaszkodik a németországi szervezett bűnözés struktúráira. Ezeket a bűnözőket sokszor akkor toborozzák, amikor Iránban tartózkodnak, ahol védve vannak az európai hatóságok beavatkozásától.
A WirtschaftsWoche német gazdasági lap európai titkosszolgálatokra hivatkozva arról ír, hogy a háború kezdete óta a német hatóságok mintegy négy tucat, Irán által irányított szabotázs-akciót hiúsítottak meg, köztük gyilkos merényleteket is.
Irán online keresi az ügynökeit merényletekhez
Daniel Baldy, az SPD politikusa szerint a helyzet az utóbbi időben tovább súlyosbodott. A belügyi szakértő, aki a parlamenti ellenőrző bizottság tagja, a Reutersnek nyilatkozva elmondta: Irán évek óta kihasználja a meglévő szervezett bűnözői struktúrákat, például a motoros bandák körében.
Újdonságnak számít azonban az úgynevezett „eldobható ügynökök” toborzása. Ennek során fiatal elkövetőket céloznak meg a közösségi hálózatokon keresztül, és viszonylag csekély összegért toborozzák őket.
„Ez tovább súlyosbítja a németországi zsidó, izraeli vagy amerikai intézmények és állampolgárok számára már amúgy is magas kockázati szintet” – magyarázta a szociáldemokrata politikus.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter a Welt TV-nek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy
az iráni titkosszolgálat olyan embereket foglalkoztat, „akik elvileg képesek itt súlyos bűncselekményeket, esetleg merényleteket elkövetni”.
Herrmann emlékeztetett az áprilisi müncheni Eclipse izraeli étterem elleni merényletre. Az ügyben konkrét gyanú merült fel iráni származású elkövetőkkel kapcsolatban. Konstantin von Notz, a Zöldek belügyi szakértője pedig rámutatott, hogy az október 7-ét követően amúgy is már nagyon magas fenyegetettségi szint ismét jelentősen emelkedett.
„Biztonsági hatóságaink és hírszerző szolgálataink nem csak tegnap óta figyelmeztetnek arra, hogy a közel-keleti helyzet legutóbbi eszkalációja és az egyre nagyobb nyomás alá kerülő iráni rezsim támadásokhoz vezethet Európában és Németországban is” – mondta a zöldpárti politikus.
Európában is levadásszák az iráni ellenzékieket
A német Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése szerint az iráni titkosszolgálatok figyelmének középpontjában elsősorban az iráni külföldi ellenzék tagjai és támogatói állnak – írja a Bild.
A kémkedésért elsosorban az iráni titkosszolgálati minisztérium (MOIS) felel, amelynek fő feladata az ellenzéki mozgalmak kikémlelése és leküzdése otthon és külföldön, akár állami terrorizmus alkalmazásával is.
Ezzel párhuzamosan a Forradalmi Gárda Al-Kudsz egysége is aktív Németországban, gyakran úgynevezett proxyk bevonásával.
Ezenkívül az iráni hírszerző szolgálatok célzottan figyelik a tüntetéseket, hogy ellenzéki személyek ellen kémkedhessenek.
„Miután az EU a Forradalmi Gárdát terrorista szervezetként sorolta be, a német hadsereg (a Bndeswehr) tagjai és intézményei is az iráni rezsim figyelmének középpontjába kerültek” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Konstantin von Notz a Reutersnek.
A hatóságok különös aggodalommal figyelik az Irán-párti Harakat Aschab al-Yamin al-Islamiya (HAYI) csoportot, amely mögötte feltehetően egy iraki síita körökből származó hálózat áll.
2026 márciusa óta a csoport több gyújtogatási merényletet is elkövetett zsidó és amerikai intézmények ellen a Benelux-államokban és Nagy-Britanniában.
A szövetségi belügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a tevékenységek számában konkrét növekedés történt volna. Ugyanakkor továbbra is „magas absztrakt veszélyhelyzettel” kell szerintük szembenézni. A biztonsági hatóságok nyomoznak az iráni műveletekre utaló jelek után, elsősorban az amerikai és zsidó intézmények, illetve a németországi ellenzékiek ellen irányulókat.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP






