Az amerikai hadsereg ismét komolyan foglalkozik a levegőből alkalmazható, irányított energiájú (lézer) fegyverekkel, hogy hatékonyabban védje a légteret a rakéták és drónok ellen – erősítette meg az amerikai Rakétaügynökség vezetője.
Heath Collins altábornagy, az ügynökség igazgatója április 15-én, a képviselőház egyik bizottsági meghallgatásán kijelentette: szervezetük „teljes mértékben elkötelezett” amellett, hogy az irányított energiájú fegyvereket bevonják a hadviselésbe. Ennek részeként pilóta nélküli légi platformokra – vagyis drónokra – szerelt lézerfegyvereket is fejlesztenének, amelyek képesek lehetnek ellenséges rakéták és drónok elfogására.
Lézerfegyveres drónok alkothatják a jövő légvédelmét?
A tábornok szerint a cél olyan légi platformok létrehozása, amelyek képesek csökkenteni a fenyegetések számát, különösen az ellenséges pilóta nélküli eszközök és más légi célpontok tekintetében. Bár konkrét rendszereket nem nevezett meg, írásos beszámolója szerint az ügynökség felgyorsítja a nagy energiájú lézerek gyakorlati alkalmazását különböző platformokon, hogy egy új, „nem kinetikus” védelmi réteget adjon az amerikai rakétavédelemhez.
Nem világos, mekkora összeget szánnak erre a légvédelmi programra, de a Pentagon 2027-es, rekordméretű költségvetési terve jelentős forrásbővítést irányoz elő az ilyen technológiák kutatására, különösen a „Golden Dome for America” kezdeményezés keretében.
A lézerfegyverek gondolata nem új: már az 1970-es évektől kezdve vizsgálják a lehetőséget, hogy repülőgépekre telepített lézerekkel semmisítsenek meg rakétákat. 2010-ben például a YAL-1 Airborne Laser sikeresen megsemmisített több ballisztikus rakétát tesztek során, ám a programot végül költség- és technológiai problémák miatt leállították.
Ennek ellenére a koncepció újra és újra visszatér. Az elmúlt években több fejlesztés is napvilágot látott: a General Atomics például lézerrel felszerelt drónkoncepciókat mutatott be, köztük az MQ-9B SkyGuardian és az MQ-20 Avenger változatait.
Az irányított energiájú fegyverek egyik legnagyobb előnye az alacsony lövésenkénti költség, a gyakorlatilag kimeríthetetlen „lőszerkészlet”, valamint az, hogy fénysebességgel képesek célba érni. Ugyanakkor a technológia komoly kihívásokkal küzd: a korábbi programok rendre elakadtak a műszaki nehézségek és a költségek elszállása miatt.
A kérdés tehát továbbra is nyitott: valódi áttörés előtt áll-e a lézerfegyverek alkalmazása, vagy csupán egy újabb kutatás-fejlesztési hullámról van szó. Az azonban egyértelmű, hogy az amerikai hadsereg ismét hajlandó komoly erőforrásokat fordítani arra, hogy kiderítse: a lézerfegyveres drónok valóban kulcsszerepet játszhatnak-e a jövő rakétavédelmében.






