A hírszerzési adatok megosztásáról szóló hírek kapcsán Pete Hegseth hadügyminiszter már egy hónapja arra figyelmeztette Iránt, hogy ne vonja be Oroszországot a háborúba.
Tovább növelheti az eszkaláció kockázatát a Hormuzi-szorosban, hogy miközben az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások meghiúsulni látszanak, Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn találkozott Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével – számol be a Fox News.
„Látjuk, milyen bátran és hősi módon küzd az iráni nép függetlenségéért, szuverenitásáért” – mondta Putyin az orosz állami hírügynökségek szerint a Szentpéterváron tartott találkozón.
„E beszélgetés jelentőségét aligha lehet túlbecsülni az Irán körüli és a közel-keleti helyzet alakulása szempontjából” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Moszkva hírszerzési adatokat oszthatott meg az iráni rezsimmel
A találkozót sorsdöntő pillanatban tartották meg, írja az amerikai csatorna. Miközben szoros körül fokozódnak a feszültségek, egyre nagyobb figyelem irányul Oroszország szerepére, miután hírek szerint Moszkva a konfliktus alatt hírszerzési információkat oszthatott meg Teheránnal.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter már márciusban arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak „nem szabad részt vennie” a fokozódó háborúban, miután
hírek szerint Moszkva titkosszolgálati információkat szolgáltat Iránnak a térségben található amerikai katonai állásokról.
Az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy szorosan figyelemmel kísérik az Oroszország és Irán közötti esetleges hírszerzési információcserét, miközben igyekeznek bagatelizálni a műveleti hatásokat – írja a Fox News. Mindazonáltal az orosz támogatás lehetősége – akár hírszerzés, technológiatranszfer vagy egyéb segítségnyújtás formájában –
aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy Moszkva közvetett módon befolyásolhatja a harctéren zajló eseményeket anélkül, hogy katonai erőket vetne be.
Aragcsi elismerte, hogy Oroszország „sokféle módon” segíti Iránt, bár nyilvánosan nem részletezte az együttműködés terjedelmét.
A Kreml eddigi ajánlata: közvetítés és urántárolás
Moszkva a konfliktus potenciális közvetítőjeként pozícionálta magát, és felajánlotta segítségét a nyugalom helyreállításában Amerika és Izrael Irán elleni támadásait követően, amelyeket nyilvánosan elítélt.
A Kreml emellett felajánlotta, hogy a feszültségek enyhítésére irányuló lehetséges erőfeszítések részeként tárolná Irán dúsított uránját, bár az Egyesült Államok nem élt az ajánlattal.
A Moszkva és Irán közötti kapcsolatok az elmúlt években elmélyültek. Irán 2025-ben véglegesítette a 20 éves stratégiai partnerségi megállapodást Oroszországgal, amely két további atomreaktort épít Irán busheri létesítményében, az ország egyetlen atomerőművében.
Ugyanakkor Irán támogatta Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítéseit, Shahed drónokat szállítva, amelyeket Moszkva az ukrán célpontok elleni támadásokban használt.
A Putyinnal való találkozó most arra utal, hogy Irán arra törekedhet, hogy a Moszkvával való kapcsolatát befolyásgyakorlási eszközként, vagy alternatív diplomáciai csatornaként használja
– véli az amerikia hírcsatorna.
Miközben a tengeren egyre nő a nyomás, a konfliktust egyre inkább egy háromoldalú dinamika határozza meg: a megrekedt diplomácia, a Hormuzi-szorosban növekvő katonai kockázat, valamint az egyre élesebbé váló kérdés, hogy Oroszország milyen mértékben hajlandó Irán mellé állni.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy áttörés hiányában a patthelyzet tovább csúszhat egy szélesebb körű konfrontáció felé – olyan globális gazdasági következményekkel, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a világ legfontosabb olajszállítási útvonalának sorsához.
Fotó: Dmitry LOVETSKY / AFP
- 08:30
2026. április 26. - 06:13
2026. március 6. - 17:00
2026. április 16.
