„Moszad-ügynöknek” bélyegzett tüntetőt akasztottak fel Iránban

Tovább fokozódik a terror Teheránban, mikor a rezsim újabb tüntetőt végeztetett ki, miközben Izraelt és a Nyugatot vádolja a tiltakozások mögött. A háború árnyékában egyre több halálos ítélet születik.

Irán szombaton kivégzett egy férfit, akit a januári kormányellenes tüntetésekben való részvétellel vádoltak, és akiről azt állították, hogy az izraeli hírszerzés, a Mossad megbízásából tevékenykedett. Az ítéletet a legfelsőbb bíróság hagyta jóvá, a kivégzést pedig felakasztással hajtották végre – számolt be róla az iráni igazságügyi hatóságokhoz köthető Mizan Online.

A kivégzett férfit, Erfan Kianit a hatóságok az egyik „kulcsszereplőként” írták le egy állítólagos műveletben, amelyet szerintük Izrael szervezett az ország destabilizálására.

Súlyos vádak – bizonyítékok nélkül

Az iráni igazságszolgáltatás szerint Kiani számos bűncselekményt követett el: köz- és magántulajdon rongálását, gyújtogatást, Molotov-koktélok használatát, valamint rendőrök elleni támadásokat és közlekedési útvonalak blokkolását rótták fel neki. A hivatalos narratíva szerint tevékenysége „félelmet és pánikot keltett” a lakosság körében.

A rezsim azonban nem szolgált nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékokkal arra, hogy a férfi valóban kapcsolatban állt volna a Moszaddal.

Az ilyen vádak ugyanakkor visszatérő elemei az iráni kommunikációnak, különösen a belső elégedetlenség kezelésére.

A The New York Times kiderítette, mi történt valójában Irán új vezetőjével

A Hámeneinek szóló üzeneteket motoros futárok adják át kézről kézre az autópályákon át a rejtekhelyre.

Kivégzéshullám a háború árnyékában

A mostani eset nem egyedi. A február végén kirobbant, Izraellel és az Egyesült Államokkal zajló konfliktus óta az iráni rezsim látványosan felgyorsította a kivégzéseket. Március közepe óta legalább kilenc embert végeztek ki olyan vádakkal, amelyek a tüntetésekhez köthetők. Néhány nappal korábban egy másik férfit is felakasztottak, akit egy betiltott ellenzéki szervezet tagságával vádoltak. A kivégzések üteme és célpontjai azt mutatják, hogy a hatalom nemcsak a külső ellenségekkel, hanem a belső kritikával szemben is egyre keményebben lép fel.

Az iráni vezetés következetesen azt állítja, hogy a tömeges tiltakozások mögött külföldi erők állnak, elsősorban Izrael, az Egyesült Államok és különböző ellenzéki csoportok, köztük a betiltott Népi Mudzsahedek.

A valóságban a tüntetések elsősorban gazdasági okokból indultak: az infláció, a munkanélküliség és az életszínvonal romlása miatt robbantak ki, majd gyorsan országos méretű elégedetlenségi hullámmá váltak.

A hatóságok erőszakkal verték le a demonstrációkat, amelyek során több ezer ember vesztette életét.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint Irán a világ egyik legaktívabb alkalmazója a halálbüntetésnek. Az Amnesty International adatai alapján Kína után a második helyen áll a kivégzések számát tekintve.