Az Irán körüli feszültségek érezhető zavarokat okoznak a nemzetközi turizmusban.
Az üzemanyagárak emelkedése, a módosított repülési útvonalak és a biztonság iránti fokozott igény jelentős átrendeződést idézett elő a globális turizmusban: az utazók egyre inkább elfordulnak a közel-keleti célpontoktól, és Európát választják.
Így profitál az európai turizmus az iráni háborúból
A bizonytalan biztonsági helyzet elkerülése miatt hirtelen megugrott a kereslet az európai úti célok iránt, ami az egész légiközlekedési és idegenforgalmi ágazatban érezteti hatását.
A növekvő üzemanyagköltségek, valamint a veszélyes légterek elkerülése érdekében módosított útvonalak hosszabb menetidőhöz és drágább repülőjegyekhez vezetnek. Az iráni háború miatt a Perzsa-öböl meghatározó légiközlekedési csomópontjai – például Dubaj, Abu Dzabi és Doha – egyre nagyobb működési kihívásokkal szembesülnek, ami közvetlenül érinti az átutazók költségeit is.
A müncheni IFO Institute adatai szerint a közel-keleti turizmus kilátásai jelentősen romlottak: a szektor hangulatát mérő mutató márciusban mínusz 41,7 pontra esett a februári mínusz 14,8-ról. A konfliktus közelsége még azokban az országokban is elriasztja az utazókat, ahol valójában alacsony a biztonsági kockázat.
Egyes becslések szerint a regionális konfliktus napi 515 millió eurós kárt okoz a közel-keleti utazási és turisztikai ágazatnak.
Az adatok több mint 90 százalékos foglaláscsökkenést mutatnak az Egyesült Arab Emírségek esetében, miközben jelentős visszaesés tapasztalható Egyiptom, Törökország és Görögország irányába is. A hatás még távolabbi desztinációkban is érzékelhető: Thaiföld esetében például a Songkran idején egyes szolgáltatók akár 50 százalékos keresletcsökkenésről számoltak be Koh Samui szigetén.
Mindezek ellenére – a lehetséges európai üzemanyaghiányra figyelmeztető nemzetközi jelzések dacára – az utazási kedv nem tűnt el, csupán átrendeződött. Németország például 60 százalékos növekedést tapasztalt a belföldi turizmusban, miközben az utazásszervezők szerint a nyári foglalások 75 százaléka már európai célpontokra irányul. A legnagyobb nyertesek között Spanyolország, Olaszország, Portugália és a skandináv országok szerepelnek, de Közép- és Kelet-Európa – köztük Csehország, Horvátország és Ausztria – is új turistahullámra számíthat. A Lufthansa Group például 1600 új járatot vett fel nyári menetrendjébe, elsősorban Dél-Európa irányába.
Bajban a Közel-Kelet legnépszerűbb turisztikai célpontjai
A Közel-Kelet turizmusa az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen az olyan országokban, mint az Egyesült Arab Emírségek, ahol Dubaj és Abu Dzabi világszinten is meghatározó turisztikai központokká váltak. Emellett Katar (különösen Doha), Szaúd-Arábia – amely az utóbbi években nyitott a nemzetközi turizmus felé –, valamint Jordánia és Izrael is népszerű úti célok. Egyiptom továbbra is kulcsszereplő a térség turizmusában, a Vörös-tenger üdülőhelyeivel és történelmi látnivalóival.
Gazdasági szempontból a turizmus súlya országonként jelentősen eltér. Az Egyesült Arab Emírségekben a turizmus közvetlen és közvetett hatásokkal együtt a GDP mintegy 10-12 százalékát adja. Egyiptom esetében ez az arány jellemzően 10 százalék körül alakul, míg Jordánia esetében akár 12-14 százalékot is elérhet. Szaúd-Arábia esetében a turizmus súlya jelenleg alacsonyabb, de gyorsan növekszik. Ezek az arányok jól mutatják, hogy a régió számos országa számára a turizmus kulcsfontosságú gazdasági ágazat, amely különösen érzékenyen reagál a biztonsági helyzet változásaira.
- 20:00
2025. szeptember 22. - 20:00
2025. február 19. - 16:00
2023. december 20.
