Oroszország izraeli célpontokról adott át kilövési-listát Iránnak, amelynek segítségével Teherán potenciálisan energiaválságba taszíthatja a zsidó államot.
Az orosz hírszerzés egy listát adott át Iránnak 55 kritikus izraeli energetikai létesítményről – derül ki a The Jerusalem Post birtokába került információkból.
A Jerusalem Post szerint ez az együttműködés az orosz-iráni katonai és hírszerzési kapcsolatok további elmélyülését jelzi, és az átadott információk lehetővé tehetik, hogy Irán nagy pontosságú rakétacsapásokat mérjen Izrael energetikai infrastruktúrájára, tartós energiaválságot idézve elő.
Energiaválság fenyegeti Izraelt?
A dokumentum szerint a kijelölt izraeli célpontokat stratégiai jelentőségük alapján három kategóriába sorolták.
- 1. szint – Kritikus termelő létesítmények: Olyan objektumok, amelyek megsemmisítése súlyosan megbénítaná Izrael teljes energiarendszerét. A jelentés kiemelten említi az Orot Rabin erőművet, mint elsődleges célpontot.
- 2. szint – Nagyvárosi és ipari energetikai csomópontok: Ezek a létesítmények elsősorban Izrael középső részén találhatók, és nagy népességű városokat, illetve jelentős ipari központokat látnak el energiával.
- 3. szint – Helyi infrastruktúra: Ide tartoznak a regionális alállomások, amelyek ipari zónákat és kisebb erőműveket szolgálnak ki.
Az orosz elemzés szerint Izrael különösen sérülékeny az energetikai infrastruktúráját érő támadásokkal szemben. A jelentés megfogalmazása szerint „sok európai országgal ellentétben Izrael villamosenergia-hálózata erősen elszigetelt.”
Mivel Izrael „energetikai szigetnek” számít, és nem importál villamos energiát a szomszédos országokból, az orosz hírszerzés állítólag azt közölte Iránnal, hogy már néhány kulcsfontosságú elem megrongálása is teljes és tartós energiaválságot idézhet elő, amely tömeges áramszünetekhez és nehezen kezelhető műszaki meghibásodásokhoz vezethet.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, Oroszország a háború kezdete óta hírszerzési adatokat biztosít Iránnak annak érdekében, hogy segítsen az Egyesült Államok közel-keleti erőinek célba vételében. A The Washington Post három, az ügyre rálátó forrásra hivatkozva írta azt még a háború elején, hogy Oroszország információkat szolgáltat Iránnak az amerikai katonai célpontok – köztük hadihajók és repülőgépek – tartózkodási helyéről.
„Úgy tűnik, ez egy elég átfogó erőfeszítés”
– mondta az egyik forrás Moszkva hírszerzési támogatásáról, amelyet az iráni rezsimnek nyújt.
Zelenszkij az orosz-iráni szövetség erősödésére figyelmeztet
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre gyakrabban figyelmeztet az Oroszország és Irán közötti együttműködés erősödésére, és arra, hogy Moszkva az ukrajnai háború során megszerzett katonai tapasztalatokat a Közel-Keleten is felhasználja.
„Az oroszok is segítették őket, ahogy az irániak segítették Oroszországot a háború elején, amikor Sahed drónokat adtak át nekik” – mondta Zelenszkij két héttel ezelőtt a Jerusalem Postnak adott interjújában.
„Rengeteg tapasztalatot szereztek a harctéren, és ez már most is hatással van, illetve hatással lesz más térségekre is.”
Az ukrán elnök azt is állította, hogy Oroszország már orosz területen gyártott, Sahed-típusú drónokat ad át Iránnak. Egy másik interjúban arról beszélt, hogy egy közel-keleti országban lelőtt drónban orosz gyártmányú alkatrészeket találtak, bár biztonsági okokra hivatkozva nem nevezte meg az érintett országot. A Neokohn által korábban idézett egyik cikk szerint azonban az Egyesült Arab Emírségekben zuhant le az orosz drón.
„Láttunk néhány alkatrészt, amelyeken orosz gyártású elemek voltak. Tudjuk, mert az irániak nem ezt gyártották” – mondta.
Moszkva tagadja a vádakat
Ukrán tisztviselők szerint az információk átadásának kettős célja lehetett: egyrészt Irán – Moszkva egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese – megerősítése, másrészt egy új válsághelyzet kialakítása a térségben, amely elterelheti a nemzetközi figyelmet és erőforrásokat az ukrajnai háborúról.
Anatolij Viktorov, Oroszország izraeli nagykövete már reagált is a vádakra, kijelentve: „Oroszország és Izrael már régen kapcsolatokat hozott létre a nemzetbiztonsági kérdések megvitatására. Ezeket a kapcsolatokat az illetékes orosz és izraeli szervek között intenzíven fenntartották.
A legsürgetőbb kérdéseket a legmagasabb szinten vitatták meg. Nagyra értékeljük az ezen a területen felhalmozott tapasztalatokat.”
A nagykövet hozzátette azt is, hogy „az orosz politikai vezetés képviselői többször is visszautasították azokat a vádakat, amelyek szerint országunk hírszerzési adatokat adna át Iránnak.”
Kép: Wikimedia Commons/President of the Russian Federation
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
- 19:00
2026. március 25. - 10:00
2022. október 13. - 15:002022. október 19.
