Irán olyan amerikai techóriásokat fenyegetett meg a Közel-Keleten, mint az Apple, a Meta vagy a Google.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) kedden közölte, hogy a folyamatban lévő háborúban a továbbiakban már célpontként tekint több nagy amerikai technológiai vállalatra a Közel-Keleten, köztük az Apple-re, a Microsoftra és a Google-re is.
Az Apple és a Google tényleg veszélyt jelent Iránra?
A Sepah News, az IRGC hivatalos hírügynöksége által közzétett közleményben a katonai szervezet összesen 18 vállalatot nevezett meg, amelyek állítása szerint részt vesznek az amerikai támadások iráni célpontjainak tervezésében és felderítésében. A listán szerepel többek között az Apple, a Microsoft, a Google, a Meta, az Nvidia, az Oracle, a Tesla, a HP, az Intel és az IBM is. Az egyetlen nem amerikai vállalat, amelyet megemlítenek, az Egyesült Arab Emírségek mesterségesintelligencia-vállalata, a G42.
Az IRGC arra szólította fel az érintett cégek alkalmazottait, hogy azonnal hagyják el munkahelyeiket, jelezve, hogy a támadások szerdán helyi idő szerint este nyolc órakor kezdődhetnek. Irán korábban is kilátásba helyezte amerikai technológiai cégek elleni akciók lehetőségét a konfliktus során: március elején például iráni drónok több Amazon-adatközpontot is megrongáltak az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben.
Az elmúlt évben az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia jelentős tőkét vonzott az AI-szektorba, részben azért, mert Donald Trump amerikai elnök a Közel-Keletet kulcsfontosságú partnerként kezeli a Kínával folytatott technológiai versenyben.
Hogyan járulhatnak hozzá a techcégek a hadműveletekhez?
A nagy amerikai technológiai vállalatok közvetlenül általában nem vesznek részt katonai műveletekben, infrastruktúrájuk és technológiáik azonban fontos háttértámogatást nyújthatnak. A felhőszolgáltatások, adatközpontok és mesterségesintelligencia-platformok például lehetővé teszik a hatalmas mennyiségű felderítési adat gyors feldolgozását, műholdfelvételek elemzését, vagy akár drónok és szenzorhálózatok által gyűjtött információk kiértékelését. Emellett a globális kommunikációs rendszerek, térképszolgáltatások és kiberbiztonsági megoldások is hozzájárulhatnak a katonai tervezéshez és a műveletek koordinációjához.
Ugyanakkor az iráni állítások, miszerint ezek a cégek közvetlenül részt vennének támadások célpontjainak kijelölésében, erősen túlzóak. A legtöbb esetben a technológiai vállalatok általános infrastruktúrát és kereskedelmi szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a kormányzati vagy katonai szervek saját rendszereiken keresztül használnak fel. Bár a modern hadviselésben a digitális infrastruktúra valóban kulcsszerepet játszik, nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a felsorolt cégek közvetlenül részt vennének harctéri célpontkijelölésben, így az iráni vádak részben politikai és propagandacélokat is szolgálhatnak.
