Kedden a Kneszet elfogadta azt a törvényt, amely halálbüntetéssel sújtaná a halálos terrortámadások elkövetőit. A jogszabállyal kapcsolatban azonban számos dezinformáció, tévedés és álhír jelent meg.
A halálbüntetés bevezetése Izraelben, ahogy előre látható volt, felháborodást váltott ki külföldön és komoly vitákat Izraelen belül. A történet azonban nemcsak a halálbüntetésről szól – írja az Izraellel kapcsolatos médiatorzításokat dokumentáló HonestReporting portál összeállításában.
Arról szól, hogy a terrorizmus, az igazságszolgáltatás és a narratív keretezés hogyan ütköznek egymással, és hogy ezek az ütközések hogyan értelmezhetőek eltérően, attól függően, milyen szemszögből nézzük.
Míg a kritika egy része a vita legitim része, a média reakciója is előre látható volt: riogató címlapok, általánosító kijelentések, és egyes esetekben egyenesen félrevezető információk jelentek meg az üggyel kapcsolatban – írja a médiaelemző lap.
Halálbüntetés Izraelben: nem a „palesztinokat” érintheti, hanem a terroristákat
Számtalan címlap például tág értelemben „palesztin” érintettekről ír, ami azt sugallja, hogy a törvény az egész népességre együttesen vonatkozik. Ez azonban nem így van.
A törvény egy meghatározott elkövetői csoportra irányul: azokra a terroristákra, akik terrorcselekmény részeként szándékosan emberéletet oltanak ki.
Nem vonatkozik minden palesztinra, sőt, nem is minden terrorizmusban részt vevő személyre. Azok, akiknek cselekedetei nem járnak halálesettel, e törvény értelmében nem esnek a halálbüntetés hatálya alá – emlékeztet az HonestReporting.
A média azonban azzal, hogy elhallgatja ezt a döntő fontosságú megkülönböztetést, egy szűken definiált jogi intézkedésről azt a látszatot kelti, mintha az egy átfogó kollektív büntetési politika lenne. Ez a beállítás félrevezető.
Nincs visszamenőleges hatály
A sajtóban és a kommentárokban felmerülő másik állítás szerint a törvényt a jelenleg izraeli börtönökben fogva tartott több ezer palesztin ellen is felhasználhatják. Ez azonban szintén nem igaz – írja a lap.
A törvény nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal. Csak azokra a jövőbeli ítéletekre vonatkozik, amelyek megfelelnek a benne foglalt konkrét kritériumoknak. A jelenlegi fogvatartottakra – függetlenül attól, hogy milyen bűncselekmények miatt ítélték el őket – ez nem vonatkozik.
A brit Mirror például azt a címet adta tudósításának, hogy „Izrael borzalmas módon egy lépésre van attól, hogy halálbüntetést szabjon ki 10 ezer palesztin fogolyra”:
Ezzel az alapvető jogi elvvel nem számolva egyes tudósítások azt a téves benyomást keltik a nyilvánosságban, hogy Izrael nagy számú jelenlegi fogvatartott kivégzésére készül. Ez sem igaz.
Az HonestReporting-nak feltűnt az is, hogy a halálbüntetésről szóló tudósítások nagy részéből hiányzik egy másik elem is: az Izraelben folyó heves belpolitikai vita.
A zsidó államban ugyanis valójában nincs nemzeti konszenzus a törvény mögött.
Ellenzéki politikusok, jogi szakértők és mások komoly aggályokat fogalmaztak meg a jogszabállyal kapcsolatban, az erkölcsi kifogásoktól kezdve a visszatartó erővel és a lehetséges következményekkel kapcsolatos kérdésekig. Még Izrael politikai és biztonsági vezetői körében is régóta vitatott kérdésről van szó.
Más szavakkal: ez nem egy monolitikus állam cselekedete, amely vitathatatlan politikát kényszerít rá a társadalomra.
A törvény egy demokratikus rendszer terméke, amely nyíltan és vitatkozva küzd egy rendkívül érzékeny kérdéssel.
Ezt a törvényt a Hamász október 7-i mészárlása nyomán fogadták el – emlékeztet a lap. A jövőbeli terrorista fenyegetések kezelésén vagy valamilyen formájú elrettentés alkalmazásán túl Izraelnek egy nagyon is gyakorlati valósággal kellett szembenéznie.
Csökkenhet a gyilkosok szabadon engedésének kockázata
A Hamász ugyanis izraeli túszokat rabolt el és tartott fogva Gázában, hogy palesztin foglyokért cseréljék ki őket. Nehéz elfelejteni, hogy egy korábbi fogolycserén a Hamász vezetője és az október 7-i támadás kitervelője, Jahja Szinvar is a szabadon engedettek között volt.
Egyes izraeliek számára a halálbüntetés csökkentheti annak kockázatát, hogy egy ilyen gyilkos a jövőben ismét szabadlábra kerüljön.
A jogi vita azonban még korántsem ért véget – írja az HonestReporting. Izrael független igazságszolgáltatáson alapuló jogrendszere várhatóan részletesen megvizsgálja a törvényt. Bármely kísérlet a törvény végrehajtására valószínűleg szigorú bírósági felülvizsgálatnak lesz kitéve. Így működik ugyanis Izrael jogállamisága.
Mindez azonban – hogy tehát a törvényt jogi mechanizmusok révén tesztelni, megtámadni és potenciálisan korlátozni fogják – valamiért jórészt hiányzik a leegyszerűsített narratívát preferáló tudósításokból.
Ráadásul, bár a katonai bíróságok által halálos terrorcselekményekért elítéltek esetében az akasztás lehet az alapértelmezett büntetés, a bírák „különleges körülmények” esetén – amelyek meghatározása meglehetősen homályos – életfogytiglani szabadságvesztést is kiszabhatnak. Ráadásul az ítélethez továbbra is a bírák egyszerű többsége szükséges, így elkerülhető egy ilyen súlyos ügyben az egyoldalú döntés.
Az tehát, hogy a törvény egyfajta átfogó, diszkriminatív intézkedés lenne, amely magukat a palesztinokat érintené, vagy hogy olyan eszköz lenne, amelyet több ezer jelenlegi fogvatartottal szemben készülnének alkalmazni, egyszerűen nem igaz. A törvény szövege és a róla szóló tudósítások közötti eltérés önmagáért beszél.
- 11:01
2021. március 25. - 14:002023. március 2.
- 09:002021. január 15.
