Egy budapesti rabbi, egy ukrán légvédelmi parancsnok, egy kárpátaljai történész és a magyar főkonzul próbálja kiragadni az enyészetből a világ egyik utolsó, eredeti állapotában fennmaradt, fából épült zsinagógáját – írja az Index arról a nem mindennapi vállalkozásról, amit Szabó György rabbi irányít.
A kárpátaljai Magyarkomjáton ukrán munkások, helyi muzeológusok, a magyar főkonzul, az ukrán légvédelem parancsnoka és Szabó György budapesti rabbi, a Mazsök elnöke dolgoznak együtt egyetlen faépület, a volt zsinagóga megmentésén – számol be az Index a páratlan kezdeményezésről.
Itt „egészen más valóság működik, mint a két ország politikusai között. A fagyos nagypolitikai csatározások ebbe a porba nem érnek le” – állapítja meg a lap.
Magyar rabbi egy kárpátaljai zsinagógáért
Az épületet az ungvári skanzenben, a Kárpátaljai Néprajzi és Építészeti Szabadtéri Múzeum területén állítják majd helyre. „Az itt álló kárpátaljai parasztházak, görögkatolikus fatemplomok, malmok, iskolák és kocsmák mind megmenekültek onnan, ahol elpusztultak volna. Itt talál majd új otthonra a zsinagóga is” – írja az Index.
Magyarkomját fából készült zsinagógája az 1800-as évek elején épülhetett. A fazsinagógák a 16–18. századi lengyel–litván államszövetség egyik legkülönösebb építészeti paradoxonjai voltak, amelyek elterjedtek Kárpátalján is – derül ki a riportból:
kívülről puritán faépületek fogadták a belépőt, belül azonban elképesztő gazdagság tárult elé.
„A sors iróniája, hogy a tényleges gerendákat és tetőszerkezeteket zömmel keresztény ácsok emelték fel – a zsidókat hosszú évszázadokig kizárták az építőipari céhekből -, a liturgikus festményeket, a belső tér pompájának igazi remekeit viszont zsidó mesterek készítették. A szerkezet és a lélek szétválasztva jött létre, mégis tökéletes egységet alkotott” – írja az Index.
A fa zsinagógák azonban gyorsan pusztultak, a megszálló németek például rendre felgyújtották őket. A magyarkomjáti épület kizárólag azért maradhatott meg, mert tudatosan puritánra építették: nem tűnt ki a környezetéből, kívülről egy átlagos parasztházra vagy pajtára hasonlított – idézi fel a lap.
Példátlan ukrán-magyar összefogás
A Szabó György rabbi vezette ukrán-magyar csapat egyik legfontosabb célja a belső tér autentikus visszaépítése. Az ehhez szükséges kutatómunkában részt vesz a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ is.
A restaurátoroknak előtte ki kellett menteni az épület utolsó, szabad szemmel is látható belső díszítését.
A projekt finanszírozását három ütemben, a határon túlról kellett összerakni, nagyjából 75 millió forint értékben.
A tervezést, a bontást és a szállítást a magyar főkonzulátus állja, Bacskai József főkonzul személyes koordinálásával, aki már évek óta küzdött a zsinagógáért – derül ki az Index riportjából.
A munkálatokat a skanzen tulajdonosa a kárpátaljai megyei és katonai adminisztráció és a megyei közgyűlés is támogatja. A skanzenbeli újraépítést a Szabó György vezette Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) és a magyar külügyminisztérium fedezi, a belső terek restaurálását pedig magánadományozók, valamint az ungvári zsidó hitközség is támogatja.
- 17:34
2020. március 4. - 18:252019. július 23.
- 17:022022. március 30.
