Műholdfelvételek szerint az izraeli „Stonehenge” nincs egyedül – közel harminc hasonló lelőhelyet azonosítottak a régészek.
Izrael úgynevezett „Stonehenge-e”, a Rujm el-Hiri, más néven Gilgál Refaim, nem egyedülálló építmény – állapította meg a Ben-Gurion Egyetem (BGU) kutatóinak új tanulmánya.
30 mini-Stonehenge-t találtak Izraelben?
A kutatók korszerű műholdfelvételek és távérzékelési technológiák segítségével olyan területeket vizsgáltak meg, amelyek korábban nehezen voltak hozzáférhetők, és legalább 28 új, hasonló szerkezetű lelőhelyet azonosítottak a Rujm el-Hiri körül mintegy 25 kilométeres körzetben.
Az eredményeket a PLOS One tudományos folyóiratban publikálták. A tanulmány szerint a Rujm el-Hiri nem elszigetelt emlékmű, hanem egy szélesebb körben elterjedt építészeti hagyomány kiemelkedő példája, amely szorosan kapcsolódott a protohistorikus Levante társadalmi és gazdasági rendszeréhez.
A Rujm el-Hiri lelőhelyet 1968-ban fedezték fel a Golán-fennsíkon, és a kutatások szerint nagyjából 3500-6500 évvel ezelőtt épülhetett. A komplexum központi kőhalomból (cairn) áll, amelyet több koncentrikus, bazaltkövekből rakott gyűrű vesz körül; az építmény átmérője meghaladja a 150 métert.

A műholdképek alapján az újonnan azonosított helyszínek hasonló felépítést mutatnak: nagy, kör alakú kőszerkezetek, amelyek átmérője 50 és 250 méter között mozog, és a közeli bazaltmezőkből származó kövekből épültek.
Egy kiterjedt társadalmi és gazdasági rendszer részei lehettek
A kutatók szerint ezek az építmények kör alakú falakat és belső válaszfalakat tartalmaznak, és gyakran időszakos vízforrások közelében, mezőgazdasági területekhez kapcsolódva helyezkednek el. Ez arra utal, hogy a korabeli közösségek tudatosan szervezték erőforrásaikat és mozgásukat a térségben.
A kutatás szerint a kőkörök többféle funkciót is betölthettek: szolgálhattak rituális gyülekezőhelyként, határjelként vagy az ősi pásztorközösségek találkozóhelyeként. Ez kiegészíti a korábbi elméleteket, amelyek szerint a Rujm el-Hiri temetkezési hely vagy akár csillagászati megfigyelőhely lehetett.
Dr. Michal Birkenfeld, a Ben-Gurion Egyetem Régészeti Tanszékének kutatója szerint a felfedezés arra ösztönzi a szakembereket, hogy újraértelmezzék a térség jelentős protohistorikus emlékeit, és azokat a tágabb társadalmi és gazdasági rendszer részeként vizsgálják. „Elemzésünk hatással lehet a Rujm el-Hiri funkciójáról alkotott korábbi elképzelésekre is” – mondta a kutató.







