Az iráni háborúról kérdezték Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Csütörtök délelőtt a kormányinfón a 444 újságírója kérdezte Gulyás Gergelyt arról, hogy az Egyesült Államok részéről érkezett-e felkérés Magyarország felé a Hormuzi-szoros felszabadításával kapcsolatban.
Katonákat küldene a Hormuzi-szorosba a magyar kormány?
Gulyás miniszter a kérdésre egyértelmű nemmel válaszolt, ugyanakkor egy esetleges jövőbeli kérés kapcsán úgy fogalmazott, ha ilyen felvetés érkezne, azt megfontolnák. A teljes párbeszéd így zajlott:
„Donald Trump kérte, hogy Magyarország is segítsen a Hormuzi-szoros felszabadításában?” – tette fel a kérdést a 444 riportere. „Nem” – hangzott a válasz.
„És segítenénk neki, hogyha ezt kérné?” – így a 444 újságírója.
„Ha ő ezt kérné, megfontolnánk.”
– válaszolta Gulyás Gergely.
Mind a 444 kérdése, mind Gulyás Gergely válasza meglepő annak fényében, hogy a Magyar Honvédség – az ország természeti adottságaiból adódóan – nem rendelkezik számottevő haditengerészeti képességgel, és jelenleg az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandáron kívül nincs is más olyan egysége, amely bevethető lenne egy ilyen jellegű speciális műveletben.
Trump felhívást intéz a NATO-hoz
Mint ismert, Donald Trump vasárnap bejelentette, hogy mintegy hét országtól kérte hadihajók küldését a Hormuzi-szoros nyitva tartása érdekében. Trump elmondta, hogy egyelőre csak Izraellel együttműködve dolgoznak a vízi út biztosításán, amelyen a világ kereskedelmi olajtermelésének körülbelül egyötöde áramlik. „Kérem, hogy ezek az országok lépjenek be és védjék meg saját területüket, mert ez a saját területük” – mondta Trump a szorosról, azt állítva, hogy a hajózási csatorna az olaj szempontjából nem létfontosságú az Egyesült Államoknak, mivel van saját olaja.
Jó lenne, ha más országok is velünk együtt felügyelnék a szorost, és mi segíteni is fogunk. Együtt fogunk működni velük
– mondta az amerikai elnök, aki az Air Force One fedélzetén, Floridából Washingtonba repülve válaszolt a riporterek kérdéseire. Trump korábban Kínához, Franciaországhoz, Japánhoz, Dél-Koreához és Nagy-Britanniához intézett felhívást az ügyben.
A Financial Timesnak adott interjúban Trump fokozta retorikáját, és figyelmeztetett, hogy a NATO-ra „nagyon rossz” jövő vár, ha az amerikai szövetségesek nem segítik a hajózási útvonal megnyitását, és utalt arra, hogy elhalaszthatja a hónap végén esedékes csúcstalálkozóját Kína elnökével, Hszi Csin-pinggel.
Csak helyénvaló, hogy azok, akik hasznot húznak a szorosból, segítsenek biztosítani, hogy ott ne történjen semmi rossz
– fogalmazott Trump a brit lapnak.
Az európai országok nem hajlandók katonailag részt venni egy olyan háborúban, amelyet nem ők robbantottak ki – nyilatkozta újságíróknak Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője Trump kérését követően.
„Senki sem akar aktívan részt venni ebben a háborúban”
– közölte Kallas, összefoglalva az európai uniós külügyminiszterek vitáját arról, hogy kiterjesszék-e az EU pusztán védelmi célú, Aspides néven ismert haditengerészeti műveletét a régióban. „Ez nem Európa háborúja” – állította.
Már Magyar Péter is megszólalt Gulyás Gergely válasza kapcsán
A kormányinfón elhangzottakra rövid időn belül reagált Magyar Péter is, aki közösségi oldalán élesen bírálta Gulyás kijelentését. Bejegyzésében azt írta, hogy szerinte a nyilatkozat ellentmond a kormány békepárti kommunikációjának, és úgy értelmezte a miniszter szavait, hogy Magyarország akár katonai szerepvállalást is mérlegelne egy amerikai kérés esetén az iráni konfliktusban.
„Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump kéri? Egy mondattal semmisítette meg Gulyás Gergely az Orbán-kormány békepropagandáját.
Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” – írta Magyar.
- 16:00
2022. december 30. - 08:302022. december 15.
- 09:272022. június 21.
