A NATO lelőtt egy második iráni rakétát, amely belépett a török légtérbe.
A török védelmi minisztérium közölte, hogy Ankara habozás nélkül megteszi a szükséges lépéseket minden fenyegetéssel szemben. Irán egyelőre nem közölte, hogy miért lőtte ismét a szomszédját.
Újabb iráni rakétatámadás érte Törökországot
Törökország hétfőn közölte, hogy a NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy második, Iránból indított ballisztikus rakétát, amely belépett a török légtérbe. Az elmúlt egy hétben ez már a második iráni ballisztikus rakéta, amely Törökország déli térségét érintette.
A NATO-tag Törökország már szombaton figyelmeztette Teheránt, hogy tartózkodjon az újabb támadásoktól.
A török vezetés ugyanakkor egyelőre nem jelezte, hogy hivatalosan további védelmet kérne a szövetség tagjaitól. „Ismét hangsúlyozzuk, hogy minden szükséges intézkedést határozottan és késedelem nélkül megteszünk minden olyan fenyegetéssel szemben, amely országunk területét vagy légterét éri” – közölte a török védelmi minisztérium.
A tárca szerint a rakéta egyes darabjai a délkelet-törökországi Gaziantep területére hullottak, azonban senki sem sérült meg.
„Ismételten jelezzük, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy figyelembe vegye Törökország figyelmeztetéseit ebben a kérdésben”
– tették hozzá.
Egyelőre nem világos, hogy a rakéta eredetileg milyen célpont felé tartott, mielőtt a Földközi-tenger keleti térségében telepített NATO-légvédelem elfogta.
Az Egyesült Államok légiereje jelen van a dél-törökországi Incirlik légi támaszponton, míg a szövetség egyik kulcsfontosságú radarállomása az északkeleti Malatja területén működik. Ankara szerint a rakéta roncsai a két helyszín között fekvő Gaziantep környéki lakatlan területekre hullottak.
Ankara minden felet a feszültség csökkentésére szólítja fel
Burhanettin Duran, Recep Tayyip Erdoğan török elnök kommunikációs igazgatója közölte: Ankara ismételten határozottan figyelmezteti a konfliktus valamennyi szereplőjét – különösen Iránt –, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely veszélyezteti a térség stabilitását vagy a civilek biztonságát.
Törökország azt is közölte, hogy Washington nem használta az incirliki légibázist az Irán elleni légi csapások során, amelyeket Izraellel együtt hajtott végre, és amelyek Teherán rakéta- és dróntámadásait váltották ki. Irán egyelőre nem kommentálta az incidenst, de korábban többször hangsúlyozta, hogy nem áll háborúban a térség országaival, és nem Törökországot veszi célba.
Törökország – amely a múlt héten kitört háború előtt közvetíteni próbált az amerikai-iráni tárgyalásokban – korábban jelezte, hogy jelenleg nem kívánja kezdeményezni a NATO 4. cikkelyének alkalmazását. Ez a mechanizmus arra szolgál, hogy a szövetségesek konzultációt tartsanak, ha valamely tagország biztonságát fenyegetés éri.
Egy ilyen lépés akár a szövetség 5. cikkelyének alkalmazásához is vezethetne, amely a NATO kollektív védelmi kötelezettségét jelenti egy megtámadott tagállam esetén.
Törökország a transzatlanti szövetség második legnagyobb haderejével rendelkezik, és az elmúlt években a globális védelmi ipar egyik jelentős szereplőjévé vált. Ennek ellenére a saját komplex légvédelmi rendszere még nem teljes, ezért a múlt héten történt mindkét incidens során a NATO légvédelmi képességeire támaszkodott.









