Mi lesz ebből? Az atomfegyvereket tároló incirliki NATO-bázist rakétázta Irán

A Neokohn főszerkesztő-helyettese

Irán támadást indított a NATO taktikai nukleáris fegyvereit tároló törökországi bázis ellen.

Amint arról a Neokohn is beszámolt, szerdán a NATO kelet-mediterrán térségben telepített lég- és rakétavédelmi egységei elfogtak és megsemmisítettek egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely Törökország légtere felé tartott.

Irán támadást indított a NATO atomfegyvereit tároló bázis ellen

A rakétatámadás után egy amerikai katonai forrás Michael Weissnak, a The Insider újságírójának elmondta, hogy az amerikai haditengerészethez tartozó egyik Arleigh Burke-osztályú, irányított rakétákkal felszerelt romboló, egy Standard Missile 3 (SM-3) rakétát használt az iráni közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta elfogására,

amelyet éjszaka indítottak a törökországi Incirlik légibázis felé.

Michael Weiss on X (formerly Twitter): "US military source tells me regarding the Iranian missile strike on Turkey, it was "launched at around 11:40 p.m. EST at Incirlik Air Base. A US Navy ship in the Med shot it down with an SM-3." / X"

US military source tells me regarding the Iranian missile strike on Turkey, it was "launched at around 11:40 p.m. EST at Incirlik Air Base. A US Navy ship in the Med shot it down with an SM-3."

A dél-törökországi Adana tartományban található Incirlik légibázis a NATO egyik kulcsfontosságú közel-keleti támaszpontja. A hidegháború idején létesített bázis stratégiai elhelyezkedése miatt kiemelt szerepet játszik a Földközi-tenger keleti medencéjének, a Közel-Keletnek és a Fekete-tenger térségének műveleteiben. Az Egyesült Államok és Törökország közös használatában álló létesítmény fontos logisztikai csomópont, ahonnan számos NATO-missziót, felderítő és csapásmérő bevetést támogattak az elmúlt évtizedekben.

Köztudott, hogy a bázison amerikai taktikai nukleáris fegyvereket is tárolnak, ami csak tovább növeli Incirlik stratégiai jelentőségét.

Törökország egyike annak az öt tagállamnak – Belgium, Hollandia, Olaszország és Németország mellett –, amelyek részt vesznek a NATO nukleáris megosztási programjában. A dél-törökországi incirliki légibázison a legvalószínűbb becslések szerint 20-50 darab amerikai B61-es taktikai nukleáris bomba található, amelyek felett az Egyesült Államok teljes körű ellenőrzést gyakorol.

Az, hogy Irán ballisztikus rakétát indít egy ilyen bázis irányába, súlyos eszkalációs lépésnek számít. A támadás nem pusztán egy katonai létesítményt vett célba, hanem közvetve a NATO nukleáris elrettentő képességét és a szövetség kollektív védelmi rendszerét is.

Még akkor is, ha a rakétát időben elfogták, a célpont megválasztása már önmagában is fontos eszkalációs üzenet.

Nyílt források szerint békeidőben több ezer katona és civil alkalmazott teljesít a bázison szolgálatot. Az amerikai kontingens létszámát általában 1500-2500 fő közé teszik, ehhez jönnek a török légierő egységei és a támogató személyzet, így a teljes állomány ennél jelentősen nagyobb lehet.

A bázison jellemzően amerikai F-16-os gépek állomásoznak rotációs alapon, emellett rendszeresen megfordulnak itt légi utántöltő repülőgépek, szállítógépek, felderítőgépek és időszakosan más NATO-tagállamok harci gépei is. Az Incirlik elsősorban előretolt műveleti és logisztikai támaszpontként működik, így a telepített eszközök típusa és száma az aktuális műveleti helyzettől függően változhat.

Miért próbálja Irán belerángatni Európát is a háborúba? – Izraeli szakértő válaszol

A füst és légiriadók mögött egy hideg fejjel felépített iráni stratégia húzódik meg – állítja Eliyahu Yossian.

Irán válogatás nélkül lő mindenkire

Amint arról a Neokohn is folyamatosan beszámol, a térségben újabb szintre lépett a konfliktus, miután Teherán és szövetségesei Izrael mellett több öböl menti államot, valamint a globális olaj- és földgáztermelés szempontjából kulcsfontosságú katari és szaúdi létesítményeket is támadás alá vontak, de dróntámadást intéztek már a Cipruson lévő brit katonai bázisok ellen is.

A harcok hevessége, Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hámenei ajatollahnak a halála, valamint a konfliktus rövid időn belül való lezárhatóságának hiánya egy elhúzódó, kiszámíthatatlan következményekkel járó háború képét vetíti előre. A térség korábban biztonságosnak tekintett központjai – köztük Dubaj – is folyamatos iráni támadás alatt van, világszerte utasok százezrei rekedtek repülőtereken, az olaj- és gázárak meredeken emelkednek.

Irán korábban többször figyelmeztetett arra, hogy amennyiben közvetlen támadás éri, a konfliktust regionális háborúvá szélesíti, és Izrael mellett az Öböl menti arab államokat és a globális energiapiac szempontjából létfontosságú kőolajszállítási útvonalakat is célba venné.

Hámenei utolsó kívánsága? Irán nem véletlenül kezdte bombázni az Öböl-államokat

Még Irán négy napja likvidált legfőbb vezetője, Hámenei ajatollah dolgozta ki Teherán agresszív háborús stratégiáját.

Az Európára leselkedő iráni rakétafenyegetés nagyobb, mint azt sokan gondolják

Az iráni külügyi szóvivő már közölte is: az európaiak bármilyen lépését „háborús cselekménynek” fogják tekinteni.

Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.