Két hónap alatt a Trump-kormány eltávolította két olyan ország vezetőit, amelyeknek Kína volt a legfontosabb nyersolaj-vásárlója: Venezueláét és Iránét. E lépések komoly gyomrosokat vittek be Amerika fő riválisának – írja a Politico.
Bár Kína az egész Közel-Keletről vásárol olajat, a Kpler piackutató cég által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy tavaly Irán volt Szaúd-Arábiát követően Kína második legnagyobb olajszállítója.
Irán exportált olajának szinte teljes mennyisége, valamint Venezuela exportjának több mint fele tavaly Kínába került, amely a két súlyos szankciókkal sújtott ország áruinak kevés megmaradt vevői közé tartozott
– emlékeztet a Politico.
A két ország együttesen Kína teljes olajvásárlásainak mintegy 17 százalékát tette ki, ami jelentős részesedést jelent a világ legnagyobb nyersolaj-importőrének.
Kína az iráni olajért aggódik
A kínai külügyminisztérium szombaton kijelentette, hogy „mélyen aggódik” az Irán elleni támadások miatt, és a háború befejezését szorgalmazta. Kína energiaellátásának szűkülése éppen néhány héttel azelőtt következik be, hogy Trump csúcstalálkozót tartana Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A Perzsa-öbölből származó olaj beszerzésével kapcsolatos új kihívások arra késztethetik Kínát, hogy fokozza függőségét az orosz energiaellátástól.
„Ha a konfliktus néhány hétig elhúzódik, Peking számára a leglogikusabb megoldás az lesz, hogy több orosz nyersolajra tér át” – mondta a Politicónak Andon Pavlov, a Kpler olaj- és tartályhajó-kutatási igazgatója.
A Kpler szerint Kína jelentős mennyiségű nyersolajat tárol, és már 2026-ban megkezdte az iráni olajimportjának csökkentését, cserébe több orosz olajért, még a szombati harcok kezdete előtt.
Zavar keletkezett az erőben
A támadások után a hajók elkezdték kerülni az iráni partoknál fekvő Hormuzi-szorosot, amely a Perzsa-öböl országai számára kritikus fontosságú szállítási útvonal az ázsiai olajexport számára.
2025-ben Kína importált olajának körülbelül felét a szorosra támaszkodó hat Perzsa-öböl országból szerezte be
– írja a lap. A régió többi nagy kőolajtermelője – köztük Szaúd-Arábia, Irak és az Egyesült Arab Emírségek – szinte teljes kőolajexportját a szoroson keresztül szállítja.
Kína már a csapások előtt Moszkva felé fordult
A Politico adatai szerint Irán 2025-ben 520 millió hordó nyersolajat exportált Kínába, ez több mint háromszorosa Venezuela exportjának. További 1,4 milliárd hordó az öt másik, a Hormuzi-szorosra támaszkodó országból származott. Összességében Kína nyersolajimportjának több mint fele olyan országokból származik, amelyek jelenleg kereskedelmi zavarokkal küzdenek.
Az Iran International egyébént már néhány nappal az Iránt ért hétvégi csapások előtt arról írt, hogy
Kína a venezuelai olajszállítások kiesését is orosz nyersolajjal pótolja, nem pedig iráni olajjal,
annak ellenére, hogy Teherán nagyobb kedvezményeket kínál. Peking ugyanis a kínálat stabilitását helyezi előtérbe a marginális árkülönbségekkel szemben.
A fokozódó katonai akciók és a Kínára nehezedő nyomás valószínűleg hatással lesznek a tágabb régióra is, mivel az olajszállítások zavarai továbbra is fennállnak, és a hordókért folyó egyre élesebb verseny Ázsia-szerte az olajárak emelkedéséhez vezet – írja a Politico elemzése.
