Dróntalálat érte az Egyesült Királyság akrotíri légibázisát Cipruson – értesült hétfő hajnalban a Cyprus Mail.
A ciprusi bázis személyzetét arról tájékoztatták, hogy egy kisméretű iráni drón csapódott be a repülőtér területén, és a hatóságok megkezdték a szükséges intézkedéseket.
Iráni dróntámadás Ciprus ellen
Megerősítették, hogy a dróntámadásnak nincs sérültje, ugyanakkor „kisebb károk” keletkeztek. A bázis vezetése arra utasította az állományt, hogy maradjanak a helyükön és várják a további utasításokat, mivel „további becsapódások sem zárhatók ki”. A robbanás és a szirénák hangját a közeli Limasszolban is hallani lehetett.
Később a brit kormány hivatalosan is közölte: a fegyveres erők „feltételezett dróntámadásra reagálnak” az akrotíri támaszponton. „A térségben a legmagasabb szintű erővédelmi készültség van érvényben, a bázis megtette a szükséges lépéseket személyi állományunk védelmében. A helyzet folyamatosan változik, további információkat a megfelelő időben adunk” – áll a közleményben.
A légtérben eközben egy Royal Air Force által üzemeltetett Airbus Voyager KC2 légi utántöltő repülőgép csaknem három órán keresztül körözött Ciprustól délre, és még hajnali 3:30-kor is a levegőben tartózkodott.
Egyes hírek szerint a Ciprust eltaláló drón egy iráni gyártmányú Shahed 136 típus lehetett, amelyet korábban Izrael elleni iráni támadásokban, illetve Oroszország is alkalmazott az Ukrajna elleni háborúban. A dróntámadás időpontja egybeesett a libanoni Hezbollah belépésével a háborúba, így minden valószínűség szerint a Ciprushoz közel fekvő országból indították a Shahedet.
Előzmények és politikai reakciók
A brit támaszpontok már éjfél előtt „biztonsági fenyegetést” hirdettek. A személyzetet arra utasították, hogy térjenek vissza otthonaikba, maradjanak zárt térben további értesítésig, húzódjanak el az ablakoktól, és keressenek fedezéket masszív bútorok mögött vagy alatt.
A támadás alig több mint egy órával azután történt, hogy Sir Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette: engedélyezi az Egyesült Államok számára a brit katonai bázisok használatát az „iráni rakéták megsemmisítésére”. Starmer hangsúlyozta, hogy a döntés célja az iráni rakétacsapások megelőzése, az ártatlan civilek és a brit állampolgárok védelme, valamint a konfliktusban közvetlenül nem érintett országok biztonságának megőrzése. Hozzátette: az intézkedés a kollektív önvédelem elvén alapul, összhangban a nemzetközi joggal, és a brit haderő maga nem vesz részt a csapásokban.
Ellentmondó nyilatkozatok az iráni rakétákról
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a nap folyamán brit és ciprusi politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek arról, hogy érkeztek-e iráni rakéták Ciprus irányába szombat éjjel. John Healey brit védelmi miniszter vasárnap a Sky Newsnak azt mondta: „két rakétát lőttek ki Ciprus irányába”.
Ezzel szemben Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök, Tufan Erhürman török ciprusi vezető, Vasilisz Palmas védelmi miniszter és Konsztantinosz Letimbiotisz kormányszóvivő egyaránt cáfolta, hogy Ciprus fenyegetés alatt állt volna. Letimbiotisz kijelentette: „nincs semmilyen jel arra, hogy az ország célpont lett volna”, Palmas pedig közösségi oldalán „kategorikusan tagadta” Healey állításait.
Hrisztodulidisz később közölte: telefonon egyeztetett Starmerrel, aki „világosan és egyértelműen megerősítette”, hogy Ciprus nem volt célpont. Erhürman pedig arra figyelmeztetett, hogy ilyen feszült helyzetben „rendkívül kockázatos nem kellően megerősített információk alapján nyilatkozni”.
Kép: Wikimedia Commons/Photo: Sgt Neil Brydon/MOD
- 12:30
2026. január 29. - 11:40
2026. március 1. - 19:00
2025. június 15.
