Ali Hámenej iráni legfelsőbb vezető átfogó intézkedéseket tett saját esetleges likvidálásának vagy egy Izrael és az Egyesült Államok által végrehajtott katonai csapásnak az esetére – írja részletes vasárnapi riportjában a The New York Times. A beszámoló szerint Teheránban ma már nem elméleti lehetőségként kezelik, hogy a rendszer legfelsőbb vezetése célponttá válhat.
A lap szerint Ali Hámenej januárban, a kormányellenes tüntetések kiéleződése idején kulcsszerepet adott közeli szövetségesének, Ali Larijani-nak. Bár hivatalosan nem váltotta le a választott elnököt, Maszúd Pezeshkian-t, a döntéshozatal súlypontja a gyakorlatban Larijanihoz került. A jelentés szerint
ő irányította a tüntetésekre adott biztonsági választ, ő koordinálta a regionális partnerekkel – köztük Oroszországgal és a Perzsa-öböl menti államokkal – folytatott egyeztetéseket, és kulcsszerepet játszott a washingtoni nukleáris tárgyalások stratégiai vonalának kialakításában is.
Larijani nem csupán tapasztalt politikus, hanem korábban az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka is volt, és régóta Hámenej bizalmi köréhez tartozik. Jelenleg az Iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, ami eleve az egyik legbefolyásosabb pozíció az országban.
Ali Larijani az iráni politikai elit egyik legtapasztaltabb és legbefolyásosabb szereplője, aki évtizedek óta az Iszlám Köztársaság hatalmi struktúrájának belső köréhez tartozik. 1957-ben született, filozófiai doktori fokozatot szerzett, és pályafutása során több kulcspozíciót is betöltött. A kilencvenes években az állami média vezetője volt, később a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkáraként szolgált, majd 2008 és 2020 között az iráni parlament (Madžlesz) elnökeként tevékenykedett. Korábban az Iráni Forradalmi Gárdához is kötődött, ami tovább erősítette kapcsolatait a biztonsági és katonai elittel. Larijanit pragmatikus konzervatívként tartják számon: ideológiailag hű a rendszerhez és Ali Hámenejhez, ugyanakkor a nyugati diplomáciában jártas, és több alkalommal részt vett nukleáris tárgyalásokban is. Családja is beágyazott a hatalmi struktúrába; testvérei közül többen magas rangú igazságügyi és politikai tisztségeket töltöttek be. Bár nem számít magas rangú síita vallási tekintélynek – ami formálisan fontos a legfelsőbb vezetői poszthoz –, politikai tapasztalata, biztonsági kapcsolatrendszere és Hámenejhez fűződő közelsége miatt gyakran emlegetik az iráni hatalmi átmenet egyik kulcsfigurájaként. |
A New York Times szerint a januári belpolitikai válság idején Hámenej hozzá fordult, amikor világossá vált, hogy a rezsim stabilitása külső és belső nyomás alá került.
A beszámoló szerint a legfelsőbb vezető egy részletes, többrétegű utódlási rendszert is kidolgozott. Ennek lényege, hogy minden kulcsfontosságú katonai és kormányzati pozícióhoz több kijelölt helyettes tartozik, így egy esetleges célzott csapás vagy merénylet sem bénítaná meg az állam működését. Hámenej emellett egy szűk, megbízható politikai és katonai körnek külön felhatalmazást adott arra, hogy kommunikációs zavar vagy az ő halála esetén önálló döntéseket hozzanak, biztosítva az Iszlám Köztársaság folytonosságát.
A jelentés időzítése nem véletlen. Korábban a Reuters amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy
egy esetleges amerikai támadás nemcsak katonai infrastruktúrát, hanem konkrét iráni vezetőket is célba vehetne.
Bár neveket nem említettek, az ilyen forgatókönyvek tovább erősítették a teheráni vezetésben azt a meggyőződést, hogy a rendszer csúcsa személyes fenyegetés alatt áll.
A 12 napos háború árnyékában
A 2025 májusában végrehajtott rakétacsapás, amely Irán katonai vezetésének felső szintjét érintette, felgyorsította az utódlási tervek végrehajtását. A lap szerint Irán azóta a legmagasabb készültségi szintre emelte fegyveres erőit, ballisztikus rakétákat telepített nyugati határa mentén és a Perzsa-öböl térségében, valamint intenzív hadgyakorlatokat tartott.
Mindez azt jelzi, hogy a vezetés egy esetleges közvetlen amerikai–izraeli konfrontációval is számol.
Az utódlás kérdése azonban politikailag és vallásjogilag is érzékeny. Larijani bár jelenleg a legbefolyásosabb szereplők egyike, nem számít magas rangú síita vallási tekintélynek, ami hagyományosan fontos feltétel a legfelsőbb vezetői pozíció betöltéséhez. Emiatt más nevek is felmerülnek a háttérben, köztük a parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf, Hámenej tanácsadója, Ali Akbar Velayati,
valamint a korábbi elnök, Hasszan Rouhani, aki vallási státusza miatt formálisan erősebb legitimitással rendelkezhetne, bár politikai befolyása az utóbbi években csökkent.
A New York Times szerint Pezeshkian elnök szerepe látványosan visszaszorult, és több kulcskérdésben is Larijani jóváhagyására szorul. Ez arra utal, hogy az ország irányítása részben áthelyeződött egy válságkezelő központba, amely a rendszer túlélését helyezi mindenek elé.
- 10:30
2026. január 5. - 10:00
2026. január 25. - 06:13
2026. január 11.
