Irán nem fog meghátrálni a globális hatalmak nyomása előtt – jelentette ki szombaton Maszúd Pezeshkian iráni elnök, miközben az országban ismét tüntetések bontakoztak ki, és egyre élesebb a belső és külső feszültség.
„A világhatalmak térdre akarnak kényszeríteni bennünket… de nem fogunk meghajolni, bármilyen kihívásokat is rónak ránk”
– mondta Pezeshkian az állami televízió által élőben közvetített beszédében. A kijelentés az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások közepette hangzott el, miközben egyre több találgatás lát napvilágot egy esetleges amerikai csapásról.
A térségbe vezényelt amerikai haditengerészeti és légi erők növekvő jelenléte tovább táplálja a spekulációkat. Lindsey Graham republikánus szenátor csütörtökön arról beszélt, hogy tervezés alatt állhat egy amerikai–izraeli közös művelet Irán ellen. Donald Trump később jelezte:
Washington mérlegel egy kezdetben korlátozott csapást, hogy rábírja Teheránt az amerikai követelések elfogadására.
Újra fellángoló egyetemi tiltakozások
Eközben Irán több egyetemén újra megjelentek a rezsimellenes tüntetések. A teheráni Sharif University of Technology hallgatói „Szabadság!” és „Halál Khameneire!” jelszavakat skandálva gyűltek össze a kampuszon.
A jelentések szerint a demonstrációk később erőszakba torkolltak, több diák megsérült.
A szintén teheráni Amir Kabir University of Technology diákjai utcát zártak le az intézmény közelében, és azt kiáltották: „Ne féljetek, együtt vagyunk!” A Tousi TV beszámolója szerint itt is összecsapásokra került sor, miközben a tüntetők a rendszer különböző politikai irányzatait bírálták.
A közösségi médiában terjedő – függetlenül nem minden esetben ellenőrizhető – felvételek a teheráni Valiasr utcán zajló összecsapásokat is mutatják. Mashhad orvosi egyetemén szintén növekvő tiltakozásokról érkeztek hírek.
Halálos ítéletek és kemény fellépés
Az iráni hatóságok eközben tovább szigorítják a fellépést.
A hónap elején hét tüntetőt halálra ítéltek, mert a vád szerint részt vettek egy katonai bázis felgyújtásában a januári országos megmozdulások során.
A vádlottak – köztük egy 19 éves fiatal – azzal védekeztek, hogy csapdába estek az égő épületben, ám a bíróság ezt elutasította. A vádak között szerepel gyújtogatás, nemzetbiztonság elleni összeesküvés, „földi romlottság” és „Isten elleni háború” (moharebeh).
Trump korábban figyelmeztette Teheránt, hogy „nagyon erős lépéseket” tesz, ha a rezsim kivégzi a kormányellenes tüntetőket. Egy későbbi nyilatkozatában ugyanakkor azt mondta, értesülései szerint jelenleg nincs tervben kivégzés – de ha mégis történne ilyen, „nagyon felháborodna”.
Keresztény kisebbség elleni fellépés
A belső nyomás közepette a rezsim a vallási kisebbségekkel szembeni fellépést is fokozta. Négy nemzetközi jogvédő szervezet – köztük a Middle East Concern és az Open Doors – jelentése szerint
2025-ben csaknem kétszer annyi keresztényt tartóztattak le vallási meggyőződésükkel összefüggésben, mint egy évvel korábban: 254-et a 2024-es 139-cel szemben.
A „Scapegoating” című éves jelentés „éles növekedést” állapított meg a keresztények elleni intézkedésekben a 12 napos izraeli–iráni háborút követően.
Az iráni hírszerzés szerint 53 „kiképzett elemet” semlegesítettek a konfliktus óta – a jelentés szerint ezzel az evangéliumi keresztény közösségekre utaltak.
A bírósági ítéletek is súlyosbodtak: míg 2024-ben 96 keresztényre összesen 263 év börtönt szabtak ki, addig 2025-ben 73 elítéltre már 280 évnyi összbüntetés jutott, ami a szigorodó ítélkezési gyakorlatot jelzi.
Az iráni vezetés egyszerre néz szembe gazdasági válsággal, újraéledő utcai tiltakozásokkal és nemzetközi katonai nyomással. Miközben Pezeshkian az ellenállás és szuverenitás retorikáját hangsúlyozza, a biztonsági apparátus egyre keményebb módszereket alkalmaz – jelezve, hogy a rezsim a túlélés érdekében kész tovább fokozni a belső elnyomást.
