A német rendőrség őrizetbe vett két férfit, akiket hadihajó-szabotázzsal gyanúsítanak.
Egy német képviselő a Politicónak elmondta, hogy a hadihajók elleni támadás „illeszkedik az orosz mintába, amely célzott szabotázsakciókat alkalmaz a katonailag releváns és kritikus infrastruktúra ellen”.
Hamburgban éri szabotázs a német flotta hadihajóit
A német hatóságok kedden őrizetbe vettek két férfit, akiket azzal vádolnak, hogy megpróbálták működésképtelenné tenni a német haditengerészet hajóit. A hamburgi ügyészség közölte, hogy egy 37 éves román és egy 54 éves görög állampolgárt tartóztattak le Hamburgban, illetve egy észak-görögországi faluban. A hatóságok három ingatlant is átkutattak Hamburgban, Görögországban és Romániában.
Az ügyészek szerint a gyanúsítottak a hamburgi kikötőben dolgoztak, és szabotázsakciókat követtek el több korvett – a legkisebb hadihajó-osztály – ellen, amelyek a német haditengerészethez tartoztak. A szabotázs részeként mintegy 20 kilogramm kavicsot öntöttek az egyik hadihajó motorjába, vízvezetékek lyukasztottak át, üzemanyagsapkákat távolítottak el és biztonsági kapcsolók hatástalanítottak.
A hamburgi hatóságok közölték, hogy vizsgálják, kik állhatnak még a támadások mögött.
Roderich Kiesewetter német törvényhozó, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió tagja kedden a Politiciónak elmondta: „A működési mód és a látszólagos cél beleillik abba az orosz mintába, amely célzott szabotázsakciókat alkalmaz a katonailag releváns és kritikus infrastruktúra ellen, hogy hibrid módszerekkel felkészüljön a támadásokra és terrort terjesszen Németországban.” Hozzátette azonban: „Meg kell várni, hogy ez az értékelés erre az esetre is vonatkozik-e.”
Orosz titkosszolgálati akciók Európa-szerte
Görögországban a hatóságok közölték, hogy a görög állampolgár ellen október 10-én adtak ki elfogatóparancsot védelmi eszközök elleni szabotázsakciók miatt. Az EU igazságügyi ügynöksége, az Eurojust szerint, ha a cselekményeket nem észlelték volna, „súlyos károkat okoztak volna a hajókban és késleltették volna indulásukat, veszélyeztetve a német haditengerészet működését”.
Az AP hírügynökség tanulmánya szerint Európában legalább 145 szabotázscselekmény történt Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta. Az AP arról számolt be, hogy Oroszország egyes esetekben közönséges bűnözőket használt fel kisebb szabotázsakciók végrehajtására.
Németország Ukrajna legnagyobb EU-donorja Oroszország 2022 februári inváziója óta. 2024 májusában egy berlini fegyvergyártót céloztak meg egy gyújtogatásos támadásban; a Wall Street Journal később arról számolt be, hogy az orosz szabotázsakciókhoz köthető személyek álltak a tűz mögött. 2024 novemberében egy Lipcséből induló DHL teherszállító repülőgép egy épületnek csapódott Litvánia fővárosában, Vilniusban, miután egy csomag felrobbant, és a repülőgép kapitánya meghalt. A litván hatóságok később azt mondták, hogy a merényletet hírszerzési kapcsolatokkal rendelkező oroszok szervezték.
Kép: Wikimedia Commons/Boevaya mashina






