Fokozódik a helyzet: Irán dróntámadást készített elő az Incirlik NATO-légibázis ellen

A török hírszerző és terrorelhárító egységek sikeresen semlegesítettek egy veszélyes iráni kémsejtet.

A török hírszerzés felszámolt egy kifinomult iráni kémhálózatot, amely felderítést végzett az amerikai Incirlik légibázis ellen, és katonai drónok Ciprusra csempészését tervezte.

Veszélyes iráni kémsejtet számolt fel a török elhárítás

A Nemzeti Hírszerző Szervezet (MIT) által vezetett művelet hat gyanúsított letartóztatásához vezetett, akik állítólag érzékeny katonai adatokat gyűjtöttek az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) számára. Az egyszerű megfigyelésen túl a nyomozás egy összetett logisztikai hálózatot is feltárt, amelynek célja katonai drónok török területen keresztül Ciprusra történő mozgatása volt.

A kémhálózatot állítólag magas rangú iráni hírszerző tisztek irányították, akiket Najaf Rosztami, más néven „Hadzsi”, és Mahdi Yekeh Dehghan, akit „Doktorként” emlegettek. A nyomozók szerint Rosztami megbízta az egyik gyanúsítottat, Alican Koçot, hogy toborozzon személyeket az adanai NATO Incirlik légibázisról fényképek és videofelvételek készítésére.

Az Incirlik légibázis a NATO regionális biztonságának sarokköve, továbbá amerikai taktikai atomfegyvereket is tárolnak itt, így kiemelten értékes célpont az iráni hírszerzés számára.

A nyomozás azt is megállapította, hogy Koç és egy Ashkan Jalali nevű iráni állampolgár 2025 végén Iránba utazott, hogy speciális drónkiképzéseken vegyen részt, felkészítve őket a technikai jellegű operatív szerepekre.

A hormuzi csapda: mire készül Irán az amerikai haditengerészet ellen?

Katonai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Irán a szárazföldről próbálhatja kiegyenlíteni az erőviszonyokat.

A ciprusi szál

A sejt tevékenységei azonban túlmutattak az információgyűjtésen. Az egyik iráni kém, Remzi Beyaz, vallomásában azt állította, hogy jelentős pénzösszegeket ajánlottak fel neki a Törökországban élő iráni disszidensek elleni merényletekben való részvételért. A csoport egy titkosított üzenetküldő rendszert használt „Güvercin” (Galamb) fedőnéven, hogy koordinálja mozgását és közvetlenül a Forradalmi Gárda irányítóinak jelentsen. Ezen műveletek finanszírozását ügyesen álcázták polgári drónkereskedelemmel, lehetővé téve a gyanúsítottak számára, hogy pénzeszközöket és felszereléseket mozgassanak anélkül, hogy azonnal értesítenék a pénzügyi szabályozókat.

A nyomozás egyik különösen aggasztó aspektusa a katonai drónok Ciprusra tervezett szállítása. Az ankarai székhelyű Ashkan Jalali állítólag a Bulaq Robotics és az Arete Industries cégeit használta fedőcégként, hogy megkönnyítse a drónok szállítását mind az Észak-ciprusi Török Köztársaságba, mind Ciprus görög részére. Két másik gyanúsítottat, Erhan Ergelen és Taner Özcan, mindketten védelmi ipari cégek tulajdonosai, 2025 októberében Iránba utaztak, hogy véglegesítsék a szállítmányok logisztikai részleteit.

Az isztambuli főügyészség mind a hat gyanúsítottat államtitkok politikai vagy katonai kémkedés céljából történő megszerzésével vádolta meg.