Az orosz elnök Mahmúd Abbásszal tárgyalt Moszkvában, majd bejelentette: csatlakozik Donald Trump új közel-keleti Béketanácsához, és egymilliárd dollárt fizetne be – állítása szerint a palesztinok érdekében. A lépés új geopolitikai frontot nyithat Washington, Jeruzsálem és Moszkva között.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a Kremlben fogadta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, és a találkozón egyértelművé tette:
Oroszország elfogadja Donald Trump meghívását a frissen létrehozott Béketanácsba, amely az amerikai elnök 20 pontos gázai béketervének központi eleme.
Putyin azt is bejelentette, hogy Moszkva kész kifizetni az egymilliárd dolláros belépési díjat, amely az állandó tagság feltétele. A pénzt az Egyesült Államokban befagyasztott orosz vagyonból fedeznék – amihez Washington jóváhagyására lenne szükség.
„A palesztin nép támogatására”
Az orosz államfő nem hagyott kétséget afelől, milyen céllal csatlakozna a testülethez. A TASS állami hírügynökség szerint Putyin kijelentette:
Oroszország részvétele a Béketanácsban elsősorban a palesztin érdekek védelmét szolgálja.
Szavai szerint az egymilliárd dollárt a Gázai övezet újjáépítésére, valamint „a palesztin problémák átfogó rendezésére” fordítanák. A kijelentés világossá teszi:
Moszkva nem egyszerű szereplőként, hanem politikai súllyal és saját narratívával kíván belépni a békefolyamatba.
Egy új testület, nagy hatalommal
A Béketanács Donald Trump elképzelése szerint a gázai háború utáni átmenet egyik kulcsintézménye lenne.
Feladata a Hamásszal kötött tűzszünet megszilárdítása, az átmeneti kormányzás felügyelete és a háború utáni politikai rendezés koordinálása.
Trump a davosi Világgazdasági Fórum margóján indította útjára a testületet, és úgy fogalmazott: ha teljesen feláll, „gyakorlatilag bármit megtehet”, amit szükségesnek tart a béke érdekében.
Izrael részt vesz ugyan, de nem mindenki tetszik neki
A Béketanácshoz Izrael is csatlakozott, ugyanakkor Jeruzsálem nyíltan bírálta a testület összetételét.
Különösen problematikusnak tartják olyan országok jelenlétét, amelyek korábban vagy jelenleg is kapcsolatban állnak a Hamásszal, köztük Törökországot, Katart és Pakisztánt.
Oroszország belépése tovább növeli az izraeli aggodalmakat, mivel Moszkva az elmúlt években többször fogadta a Hamász delegációit, és nem szakította meg kapcsolatait a terrorszervezettel.
Putyin csatlakozási szándéka sok elemző szerint azt jelzi, hogy Oroszország újra aktív nagyhatalmi szereplőként kíván megjelenni a Közel-Keleten, még a nyugati szankciók és az ukrajnai háború közepette is.
Az a tény, hogy Moszkva befagyasztott amerikai vagyonból finanszírozná a részvételét, újabb diplomáciai konfliktust vetít előre Washingtonnal. Közben a Béketanács egyre inkább nemcsak Gáza jövőjéről, hanem a globális befolyásért folyó küzdelemről is szól.




