Izraelben is felfigyeltek arra, hogy a Tett és Védelem Alapítvány a mesterséges intelligenciát bevonta az antiszemitizmus elleni küzdelembe.
Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke a The Jerusalem Postnak nyilatkozott a magyar fejlesztésű rendszerről, amely az antiszemitizmust monitorozza az európai közösségi médiában.
Mesterséges intelligenciával az antiszemitizmus ellen
A The Jerusalem Post külön cikkben számolt be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) mesterséges intelligenciára épülő, innovatív adatgyűjtő rendszeréről, amelyet az antiszemitizmus és az ezzel kapcsolatos online attitűdök monitorozására fejlesztettek ki. A TEV hosszú távú célja, hogy idővel egységes mérési módszertant hozzanak létre Európa-szerte. A kezdeményezés hátterében az a felismerés áll, hogy az antiszemita megnyilvánulások jelentős része mára a közösségi médiában jelenik meg, amely a hagyományos eszközökkel nehezen követhető.
A Tett és Védelem Alapítvány elnöke, Szalai Kálmán szerint bár számos európai zsidó szervezet rendelkezik közösségi bejelentésekre épülő adatbázisokkal, a strukturált és hosszú távú monitorozás elengedhetetlen ahhoz, hogy az antiszemitizmus valódi mintázatait meg lehessen érteni.
Szalai a The Jerusalem Postnak elmondta, hogy a TEV közel egy évtizeden át figyelte a rádió-, televízió- és sajtómegjelenéseket, ám három évvel ezelőtt világossá vált számukra, hogy ez már nem elegendő. Szalai, aki korábban szoftverfejlesztéssel foglalkozott, csapatával egy olyan eszközt hozott létre, amely kifejezetten a közösségi médiában megjelenő új kihívásokra reagál. A rendszer mesterséges intelligenciát használ az antiszemita tartalmak felkutatására: azonosítja a releváns kulcsszavakat, majd automatizált adatgyűjtést végez olyan platformokon, mint a Facebook, az Instagram, a YouTube, a LinkedIn vagy a Reddit.
Mitől különleges a Tett és Védelem Alapítvány rendszere?
A szoftver nemcsak összegyűjti a bejegyzéseket, hanem rangsorolja is azokat az elérések, a reakciók száma, valamint a kontextus alapján becsült antiszemita tartalom valószínűsége szerint, továbbá az egyes posztokról rövid tematikus összefoglalót is készít.
Jelenleg még emberi elemzők végzik a végső ellenőrzést: ők döntik el, hogy egy tartalom valóban antiszemitának minősül-e, és besorolják azt például holokauszttagadás, összeesküvés-elmélet, anti-judaizmus, strukturális antiszemitizmus, klasszikus antiszemitizmus vagy Izrael-ellenesség kategóriájába. Szalai szerint azonban a közeljövőben az automatizálás elérheti azt a szintet, ahol az emberi közreműködésre már nem feltétlenül lesz szükség.
A TEV forradalmi rendszere nyelvi korlátok nélkül működik, és már aktívan használják Franciaországban, Németországban és Svédországban is. Szalai szerint a TEV célja, hogy további európai országokra is kiterjesszék a rendszer használatát, egységes fogalmi és módszertani keretet létrehozva az antiszemitizmus mérésére. Ez nemcsak pontosabb képet adhat az antiszemitizmus tendenciáiról, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy az európai döntéshozók az így kinyert adatok alapján reagáljanak az egyre komplexebb kihívásra.
Már Izraelben is bemutatták az új rendszert
Amint arról a Neokohn is beszámolt, az új rendszer kapcsán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szeptemberben külön munkamegbeszélést folytatott Szalai Kálmánnal. A munkamegbeszélésen Szalai bemutatta a Tett és Védelem Alapítvány által kifejlesztett egyedülálló monitoringrendszert, az izraeli miniszterelnök pedig méltatta a TEV munkáját:
„Remélem, hogy a Tett és Védelem Alapítvány munkáját sikerül más országokban is meghonosítani, hiszen az antiszemita gyűlölet nemcsak a diaszpórát fenyegeti, hanem Izrael biztonsági helyzetére is kihat”.
A találkozón Szalai emlékeztetett, hogy a TEV-et az EMIH kezdeményezésére, Köves Slomó vezető rabbi indította el, és tevékenységét a magyar kormány mellett több zsidó közösség is támogatja.
