Egyre romlik a nemzetközi biztonsági helyzet, a világ veszélyesebb lett – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Kremlben. Beszédében azonban feltűnően nem tett említést sem Venezuela amerikai beavatkozással bekövetkezett fordulatáról, sem az iráni tömegtüntetésekről, sem Donald Trump egyre élesebb fenyegetéseiről.
Vlagyimir Putyin csütörtökön, a Kremlben akkreditált új nagykövetek előtt tartotta meg idei első nyilvános külpolitikai beszédét. Az orosz elnök szerint a globális helyzet egyértelműen romlik, és újabb veszélyes gócpontok jelennek meg a világban.
„A nemzetközi színtéren a helyzet egyre romlik – azt hiszem, ezzel senki sem vitatkozik. A régi konfliktusok elmélyülnek, és új, komoly feszültséggócok keletkeznek”
– mondta Putyin, mosollyal az arcán.
Beszéde ugyanakkor figyelemre méltó módon kerülte a konkrét, aktuális válságokat:
Putyin nem említette sem az Egyesült Államokat, sem Donald Trump nevét.
Hallgatás Venezueláról és Iránról
Az orosz elnök eddig nyilvánosan nem reagált Nicolás Maduro amerikai művelettel történt eltávolítására Venezuelában, sem az Iránban zajló, a rezsimet megrengető tömegtüntetésekre. Ugyanígy nem kommentálta Trump fenyegetéseit Grönland megszerzésével kapcsolatban sem.
Ez a hallgatás különösen feltűnő annak fényében, hogy
Moszkva az elmúlt években stratégiai szövetségesként támogatta mind Venezuelát, mind Iránt, és rendszeresen bírálta az amerikai beavatkozásokat.
„A jog ereje helyett az erő joga”
Putyin beszédében burkoltan bírálta a Nyugatot, anélkül hogy néven nevezte volna. Úgy fogalmazott:
„Egyoldalú monológot hallunk azoktól, akik az erő jogán felhatalmazva érzik magukat arra, hogy diktáljanak, kioktassanak másokat és parancsokat osszanak.”
Az orosz elnök hangsúlyozta:
Oroszország „őszintén elkötelezett a többpólusú világrend eszméje mellett”, amelyben nem egyetlen hatalom szabja meg a játékszabályokat.
Új európai biztonsági architektúrát sürget
Putyin felszólította a nemzetközi közösséget, hogy érdemben tárgyalják meg Oroszország javaslatait egy új európai biztonsági rendszer kialakításáról.
„Reméljük, hogy ennek szükségességét előbb-utóbb elismerik. Addig Oroszország következetesen halad tovább saját céljai felé”
– jelentette ki.
A beszéd hátterében továbbra is az ukrajnai háború áll, amely a második világháború óta Európa legvéresebb konfliktusává vált, és az 1962-es kubai rakétaválság óta nem látott szintű konfrontációt idézett elő Oroszország és a Nyugat között.
