A mikve valószínűleg a helyieket és a Jeruzsálembe zarándokló látogatókat szolgálta.
A Siratófal területe alatt található, a második Templom-kori, sziklába vájt mikve falain a jeruzsálemi Templom pusztulására utaló hamu nyomai láthatók.
Más mikvéket is találtak
A mikve (rituális fürdő) téglalap alakú, hossza 305 centiméter, szélessége 135 centiméter, magassága 185 centiméter. A medencét az alapkőzetbe vájták, falait vakolták. Déli részén négy lépcsőt faragtak a fürdőbe vezető leereszkedéshez. Az ősi létesítményt a Második Templom pusztulásának rétege takarta, amely i.u. 70-re datálható.
Az IAA közlése szerint ebben a rétegben, amely az elpusztult Templom hamuját tartalmazza, számos kerámiaedényt és a városban a Templom pusztulása előtti zsidó lakosságra jellemző kőedényeket találtak.
A Siratófal területe alatti ásatások, ahol a mikvét feltárták, a Második Templom helyszínéhez és két fő bejáratához közel találhatók, amelyeket mintegy 2 000 évvel ezelőtt használtak. A környéken további, a rituális tisztasághoz kapcsolódó jeleket is találtak, többek között más mikvéket és kőedényeket.
Miért használtak kőedényeket?
„Jeruzsálemet Templomvárosként kell megőriznünk” – magyarázza Ari Levy, az ásatások vezetője az Izraeli Régészeti Hatóság képviseletében. „Ennek megfelelően a mindennapi élet számos aspektusát ehhez a valósághoz igazították, ami különösen a rituális tisztaság és tisztátalanság törvényeinek gondos betartásában nyilvánult meg a város lakói és vezetői körében.
Ebben a kontextusban született a mondás: ‘a tisztaság elterjedt Izraelben’. A jelenséget jól reprezentáló legkiemelkedőbb régészeti leletek a rituális fürdők és a kőedények, amelyekből sokat tártak fel a város és környéke ásatásain.”
„A kőedények használatának oka haláchikus, abból a felismerésből fakad, hogy a kő, ellentétben a kerámiával és a fémedényekkel, nem szerzi meg a rituális tisztátalanságot.
Így a kőedényeket hosszú időn át és ismételten lehetett használni” – mondta Levy.
Az örökség védelme és a rituális élet összefonódása
Amichai Eliyahu örökségügyi miniszter szerint „a Siratófal területe alatti rituális fürdő feltárása megerősíti megértésünket arról, milyen mélyen összefonódott a vallási és a mindennapi élet Jeruzsálemben a Templom idején.”
Mordechai (Suli) Eliav, a Siratófal Örökség Alapítvány igazgatója hozzátette: „A Második Templom-kori rituális fürdő feltárása a Siratófal területe alatt, a pusztulás hamujával az alján, tanúként bizonyítja Izrael népének képességét arra, hogy a tisztátalanságból a tisztaság felé, a pusztulásból az újjáépülés felé lépjen.”




