Ahínóám Níní arra szólította fel Izraelt, hogy önként lépjen vissza az idei Eurovíziós Dalfesztiváltól.
Az énekesnő véleménye szerint az izraeli–palesztin konfliktus jelenlegi helyzetében nem alkalmas az idő az eurovíziós ünneplésre.
Az énekesnő szerint most „nem a csillogás ideje van”
Az énekesnő – aki 2009-ben Mira Awad oldalán képviselte Izraelt a dalversenyen – a BBC-nek adott interjúban hangsúlyozta: szerinte Izraelnek saját döntésből kellene távol maradnia a versenytől, „szolidaritásból mind a palesztin, mind az izraeli szenvedések iránt”.
Níní kiemelte: ha tagja lenne az izraeli válogatóbizottságnak, elsőként megköszönné az eurovíziós közösségnek, hogy ellenállt az Izrael kizárását sürgető – általa indokolatlannak nevezett – felhívásoknak. Ezt követően azonban önkéntes visszalépést javasolna.
Mint fogalmazott: „Idén saját döntésemből nem vennék részt, mert rengetegen szenvedtek és szenvednek Palesztinában, és természetesen Izraelben is. A szolidaritás jegyében úgy gondolom, most nem alkalmas az idő a csillogásra és az ünneplésre.
Jövőre viszont visszatérnénk, hogy az izraeliek és a palesztinok közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló valódi békét és igazságosságot ünnepeljük.”
Níní megszólalása különösen érzékeny időszakban hangzott el. Az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató, a KAN, valamint Jichák Herzog államfő az elmúlt hetekben intenzív diplomáciai és háttéregyeztetéseket folytatott annak érdekében, hogy biztosítsák Izrael részvételét a versenyen.
Euróvíziós bojkothullám
A KAN tudatosan kerülte a nyilvános konfrontációt, hogy elejét vegye az újabb nemzetközi vitáknak, miután több európai közéleti szereplő is Izrael kizárását sürgette.
Eközben – ahogyan arról lapunk is beszámolt – több ország már jelezte, hogy nem vesz részt az idei megmérettetésen: Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia hivatalosan is bejelentette visszalépését, miközben a részt vevő országok végleges listáját várhatóan a közeljövőben zárják le.
Ahínóám Níní megszólalása mindezek fényében újabb belső vitát indíthat el Izraelben arról, hogy a nemzetközi kulturális jelenlét a jelenlegi háborús helyzetben inkább erőforrást jelent-e az ország számára, vagy éppen ellenkezőleg: politikai és erkölcsi terhet.






