Teherán azt állítja, hogy a 12 napos háború alatt elfogott kettős állampolgár az izraeli hírszerzésnek dolgozott. Svédország elismeri, hogy egyik állampolgárát fogva tartják, de konzuláris titokra hivatkozva sem nevet, sem részleteket nem hajlandó közölni.
Irán kedden bejelentette, hogy a 12 napos Izrael elleni háború alatt elfogott, „a cionista rezsimnek kémkedéssel” vádolt férfi svéd állampolgár. A bírósági szóvivő, Aszghar Dzsahangír szerint a gyanúsított 2020-ban kapott svéd állampolgárságot, és azóta Svédországban élt.
A Mizan Online igazságügyi hírügynökség szerint a férfit azzal vádolják, hogy 2023-ban toborozták az izraeli titkosszolgálatok, és „hat európai fővárosban” találkozott izraeli ügynökökkel kiképzés céljából.
A hatóságok állítása szerint a gyanúsított többször is járt Izraelben, legutóbb két héttel az előtt, hogy Iránba érkezett volna.
A férfi állítólag egy Teherán melletti villában telepedett le, és „elektronikus kémfelszerelést” hozott magával, amelyet az iráni biztonsági erők lefoglaltak. A szóvivő szerint a vádlott a kihallgatáson beismerő vallomást tett, az ítélet pedig hamarosan megszületik.
Svédország megerősíti a letartóztatást – de semmit nem árul el
Stockholm külügyminisztériuma megerősítette, hogy egyik állampolgárát valóban őrizetben tartják Iránban, ám közölték:
„A konzuli titoktartás miatt és munkánk akadályozásának elkerülése érdekében nem adunk ki további információt.”
A minisztérium hozzátette, hogy kapcsolatban vannak a családdal, és a fogvatartott rendelkezik jogi képviselettel.
Irán sorozatban számol be Mosszad-ügynökök elfogásáról és kivégzéséről
A mostani letartóztatás nem példa nélküli: Irán rendszeresen jelent be olyan ügyeket, amelyek szerint állampolgárai Izraelnek kémkedtek.
Októberben kivégeztek egy meg nem nevezett férfit, akit a Mosszaddal való együttműködéssel vádoltak.
Augusztusban felakasztották Rúzbeh Vádít, akit azzal gyanúsítottak, hogy titkos információkat adott át a Mosszadnak egy izraeli légicsapásban megölt iráni atomtudósról.
Tavaly is több olyan kivégzés is történt, ahol a vádlottakat azzal illették, hogy Afrikában találkoztak a Mosszad vezetőjével, David Barneával, és kurd közvetítéssel jutottak vissza Iránba.
A jelentések rendszeresen tartalmaznak részletes és súlyos vádakat, azonban a nyugati országok – köztük Svédország – gyakran kétségbe vonják az iráni „vallomások” hitelességét, tekintve a rezsim ismert kényszervallatási gyakorlatát.
- 10:08
2024. február 7. - 12:002023. május 7.
- 18:07
2025. június 19.
